A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - II. - G. Etényi Nóra: Reprezentáció Regensburgban 1664-ben

134

G. ETÉNYI NÓRA

gepán Ferenc a téli hadjáratról és az eszéki híd felégetéséről érkezett Regens- burgba, hogy a birodalmi gyűlésen személyesen jelen lévő Lipót császárnak mint magyar királynak a török felett aratott sikerekről beszámoljon. A hivatalosan 1663. január 6-án megnyitott birodalmi gyűlést az újabb török hadjárat miatt hívta össze Lipót császár. 1663 decemberétől az uralkodó személyesen is jelen volt Regensburgban, ami különleges, legális lehetőséget biztosított arra, hogy az önálló külpolitikával nem rendelkező magyar rendek politikai érdekeiket megjelenítsék a Német-római Birodalom döntéshozó elitje előtt.5 Amint a színpompás bevonulás is érzékelteti, ehhez a török elleni háborút fontosnak tekintő választófejedelmek is segítséget nyújtottak, nemcsak a diplomáciai tanácskozásokon, hanem a szélesebb nyilvánosságot megcélzó reprezentációs és propaganda eszközökkel is. A regensburgi birodalmi gyűlés megnyitásakor intenzív reprezentációs versengés bontakozott ki. A birodalmi gyűlésre való bevonulás remek lehetőséget teremtett az adott követ, még inkább a személyesen megjelenő választófejedelem és fejedelem számára saját politikai jelentőségének megfogalmazására.6

A nyomtatott tudósítások nagy számából az is kitűnik, hogy a vesztfáliai békekötést követően a diplomáciai elit bevett eszközévé vált, hogy az ünnepségek látványos ceremóniáit gyorsan közzétehető, látványos képekkel illusztrált röplapokkal és részletes leírásokat tartalmazó nyomtatott beszámolókkal megörökítették és megsokszorozták, hogy az egyszeri és egy konkrét helyhez kötött reprezentációt7 minél távolabbi és szélesebb körű befogadó közönség számára is eljuttassák. A ceremóniamesterek nemcsak a bevonulási menet szín- és hanghatásait komponálták meg gondosan, hanem a bevonulásokat megörökítő szép kivitelezésű, nagyméretű metszetekkel illusztrált röplapok elkészítésével is neves metszőket és kiadókat bíztak meg.

Már a birodalmi gyűlés 1663. január 6-ai hivatalos megnyitását megelőzően Guidobald von Thun (1616-1668), a császár képviseletével megbízott salzburgi érseknek 1662. augusztus 9/19-én délután négy és hat óra között lezajlott, barna és piros színben 263 személlyel és 316 lóval gondosan megkomponált, érseki muzsikusokkal kísért bevonulását8 megörökítették röplapon.9 Bár

5 Korábbi irodalommal: G. Etényi Nóra: Hadszíntér és nyilvánosság. A magyarországi török háború hírei a 17. századi német újságokban. Bp. 2003. Legújabban: R. Várkonyi Ágnes: Európa Zrínyije. Válogatott tanulmányok. Bp. 2010., különösen: 269-308. (Egyetemes játéktér - magyar politika).

6 André Krischer: Souveränität als sozialer Status: Zur Funktion des diplomatischen Zeremoniells in der Frühen Neuzeit. In: Diplomatisches Zeremoniell i. m. 1-32.

7 Az ülésrendet is tudatosan közlik, 1663-ra ez bejáratott gyakorlat. Barbara Stollberg-Ri- linger: Zeremoniell als politisches Verfahren. Rangordnung und Rangstreit als Strukturmerkmale des frühneuzeitlichen Reichstags. In: Johannes Kunisch u.a. (Hgg): Neue Studien zur Frühen Reichsgeschichte (Zeitschrift für Historische Forschung) Beiheft 19. Berlin 1997. 91-132.; Dorothee Linne- mann: Die Bildlichkeit von Friedenskongressen des 17. und frühen 18. Jahrhunderts im Kontext zeitgenössischer Zeremonialdarstellung und diplomatischer Praxis. In: Diplomatisches Zeremoniell i. m. 159.

8 Christa Joist-Michael Kamp: Der Einzug des Kaiserlichen Prinzipalkommissars Guidobald von Thun, Erzbischof von Salzburg 1662. In: Karl Möseneder (Hg): Feste in Regensburg: von der Reformation bis in die Gegenwart. Regensburg 1986. 233-235.

9 „Kurze Anzeig, und so gut, als in der Eyl möglich gewesen, ins Kupffer gebrachte Fürbildung welcher gestalt der Röm. Keys. Majest Ober Commissarius und Abgesandter zu bevorstehenden