A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Draskóczy István: A dési sókamara gazdálkodása a 16. század közepén. Egy adalék Fráter György gazdaságpolitikájához
116 DRASKÓCZY ISTVÁN Miként Désen, a tisztségviselőket részben sóval, részben pedig pénzzel fizették. Ugyanígy sóért, illetve pénzért vásároltak. Megfigyelhető azonban, hogy a királyi utasításoknak megfelelően fokozatosan csökkent az üzemeltetésre felhasznált só mennyisége.48 Kiváltságaik alapján egyházi intézményeknek adtak belőle, adósságokat fizettek ezzel. Összességében jelentős mennyiségről van szó (10-15%), aránya azonban Désé (20%) alatt marad.49 Déshez hasonlóan a cellé- reket a bányakamara fizette. A kamara bevételeinek legnagyobb része a termék eladásából származott.50 A vevők nagyobb része hitelben vásárolt. A kamarás igyekezett a korábban értékesített, de a vásárló által még meg nem fizetett pénzt beszedni. Midőn az évet lezárták, könyvelték a hátralékokat. 1550-ben például 19 629 forint 58 dénár bevételhez 5190 forint 69,5 dénár hátralék társult. A szisztéma Erdélyben sem volt más. Déssel szemben a máramarosi sókamara több pénzzel gazdálkodott, jelentős bruttó bevétellel és aktívummal rendelkezett, noha a huszti vár fenntartása a máramarosi kamarára hárult, amit a kiadások között könyveltek el (30-40%). Láttuk, a dési kamara bevételeiből Szamosújvárra költöttek.51 A számadásokban kimutatott nettó eredményt különböző célokra fordították (vö. 6. táblázat 5. rovata),52 s az ezen felüli összeget meghagyták a kamaránál. Ez a pénz képezte a következő esztendő gazdálkodásának az alapját. Úgy tűnik, itt jobban gazdálkodtak, mint Dés vidékén. 48 1549. február-december között 69 549 kocka ment el üzemeltetésre (a teljes sómennyiség 10,97%-a), aminek értéke Rónán 2086 forint 38 dénár lenne. Ugyanekkor 5128 forint 54 dénár számítható üzemeltetésre. 1550-ben 58 537 kockát (a teljes sómennyiség 6,6%-a), aminek az értéke Rónán 1756 forint 11 dénár lenne. Emellett a kamara működtetésére 6141 forint 40 dénár számolható. 1551-ben a számok így néznek ki: 47 733 kocka (4,91%), ennek értéke lenne 1431 forint 99 dénár. Üzemeltetésre 5433 forint 46 dénár lenne számolható. 49 MOL E 554. Föl. Lat. 968., 973/1., 976.; MOL E 210. Sál. 7. t. 10.; OSZK Kézirattár Föl. Lat. 910.; ÖStA HKA Hschr. Nr. 370., 371. 50 A bevételek között elenyésző jelentőséggel rendelkeztek a vámokból és a borárulásból származó pénzek (2-5%). A beregi tized bérletét külön tartották nyilván, hisz nem tartozott szorosan a bányakamarához. Figyelmen kívül hagytuk. 51 Sokszor nehéz elválasztani a kifejezetten a huszti várra vonatkozó tételeket. 1549-ben (február-december) 3164 forint 63 dénár (összkiadás 38,2%-a), 1550-ben csak 2742 forint 43 Vá dénár (összkiadás 27,7%-a) ment a várra. A huszti várra sót is költöttek. 1551-ben például 6665 darabot. Ezen kívül az őrség jelentős mennyiségű élelmet, bort kapott. Egy másik kimutatás szerint 1551-ben 4969 forint 97 dénárt (az eszerinti 11718 forint 57 % dénár összkiadás 42,4%-a), 1552-ben 4936 forint 85 dénárt (az itt olvasható 13339 forint 93 Vb dénár összkiadás 37%-a) kapott a vár. Tákáts Sándor: A máramarosi sóbányák jövedelme 1551/2 és 1600/1-ben. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 6. (1899) 192-195. 52 Itt számolták el pl. a beregi tized bérletének költségeit. Adósságokat fizettek. Ide sorolták azokat az összegeket, amelyeket a királyi kamarának fizettek be a nyereségből. így 1549: 282 forint 2 dénár, 1550: 6819 forint 33 dénár, 1551: 2230 forint 50 dénár, 1552: 2000 forint, 1553: 5473 forint 29 dénár, 1554: 300 + 2700 forint (utóbbi Thorda Zsigmond felső részeki superintendensnek), 1555: Thorda Zsigmondnak 1000 forint. Egy kimutatás szerint 1552-53-ban a Werner György által kezelt felső-magyarországi bevételekhez a sókamarák tisztán 7425 forint 63 'h dénár összeggel járultak hozzá (Máramaros 2025, a kisvárdai kamara 1532 forint 63 V2 dénár, tokaji kamara 3181 forint, kassai hivatal 687 forint - MOL E 554. Föl. Lat. 1314. föl. 38r.).
