Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Blazovich László: Az Első Litván statútum
64 BLAZOVICH LÁSZLÓ A tizenegytől tizenháromig terjedő részek már elsősorban a nem privilegizált rétegekre vonatkoznak. Meghatározzák a parasztok szolgáltatásainak és kötelezettségeinek mértékét, részletesen előírva a marha- és baromfiadót, továbbá az egyéb szolgáltatások mennyiségét. A büntető- és eljárásjogról szóló ar- tikulusok ugyancsak bekerültek a szövegbe, immáron kiterjesztve azok hatályát a városi polgárokra és a parasztokra. Szó esik továbbá a rabintézményekről, a börtönökről és a velük kapcsolatos körülményekről.10 A korszakban készített jogkönyvek szerzői nemcsak a korabeli élő szokásjogot gyűjtötték egy kötetbe, hanem a partikuláris jogkönyveknél szélesebb és átfogóbb munkákban más jogterületeken élő jog hatását is megtaláljuk. A Statútumban a római és kánonjog valamint a környező országok közül a lengyel és orosz joganyag hatását fedezték fel a kutatók, továbbá a városi jogról szóló arti- kulusokban a Rigáig és Minszkig eljutott magdeburgi jog szellemiségét, amelyet a lengyel jog is közvetített, hiszen Nagy Kázmér király (1333-1370) törvénykönyvébe átemelte a magdeburgi jogot azt egyúttal lengyel joggá téve. Azon túlmenően, hogy a középkor végén egy-egy ország jogának roma- nizálása — amint Paul Koschaker és Franz Wieacker kifejtik — nem azáltal következik be, hogy a római jog intézményeit és normáit bevezették, hanem annak révén, hogy a jogtudósok népszerűsítették a római jog formáit és gondolkodásmódját, továbbá magát a jogot tudománnyá tették. A fentiek mellett a Statútumban Justinianus Institutiones-éből is található néhány elem. Ilyenek például a végrendeletek készítőire (V/15.) és a végrendeleti tanúkra vonatkozó (V/13.) részek. Az eset azért érdekes, mert a család- és öröklési jogra hatott legkevésbé a római jog, mert e jogterületeken éltek tovább a tradíciók legerősebben. A kánonjog hatását tükrözi, hogy a büntetőjogban a Statútum a közös felelősség szerepét korlátozni igyekszik, és kiemeli az egyéni, a személyes felelősséget, ám megtartotta a legközelebbi családtag felelősségét a felségsértés (crimen laese maiestatis) esetében, akárcsak a jogtalan vádaskodás alkalmával a közösség felelősségét. A talio elv megtalálható ugyan az artikulusok között, ennek ellenére a jogkönyv előre mutat. A magdeburgi jog hatását tükrözi például az, hogy a nemi erőszakért halálbüntetést helyez kilátásba. Ugyancsak a német tartományi jog hatása lelhető fel a constitutio pacis jogkönyvbe kerülésében. A lengyel jog hatása pedig abban fedezhető fel, hogy a jogkönyv tiltja a vámhelyek önkényes felállításának gyakorlatát.11 A 16. század első harmada az a korszak, amelyben a közép-európai országok jogfejlődése megérett az egész országra kiterjedő hatályos jogkönyvek összeállítására, amint ezt Werbőczy Hármaskönyve mellett más példák is bizonyítják. Csehországban Viktorin Korneliusz a prágai egyetem professzora, a királyi kancellária tisztviselője 1508-ban készítette el jogkönyvét 0 práviech zeme ceské knihi devatery címmel, amely munka Hármaskönyvünkhöz hasonlítható. Ben10 Minderre lásd S. Lazutka: I. Lietuvos Statutas-Didžiosios Lietuvos Kunigaikátystés Feodali- nis Kodeksas. Vilnius, 1973. 72-78. (a továbbiakban: Lazutka: I. Lietuvos Statutas); Juliusz Bar- dach: Statuty Litewskie a prawo rzymskie. Warszawa, 1999. 18-21. (a továbbiakban: Bardach: Sta- tuty Litewskie a prawo rzymskie) 11 Bardach: Statuty Litewskie a prawo rzymskie, i. m. 6., 9-10.
