Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Bilkei Irén: A zalavári és kapornaki konvent hiteleshelyi tevékenységének néhány sajátossága a Mohács utáni évtizedekben
58 BILKEI IRÉN Természetesen hosszabb-rövidebb magyar szövegek, főként egyes szavak sok hiteleshelyi oklevélben fordulnak elő, de ezek inkább csak olyan tárgyakat jelölő szavak, amelyeknek nem volt pontos latin megfelelőjük és semmiképpen sem jelentik azt, hogy a terjedő magyar nyelvhasználat ekkor már befolyásolni tudta volna a hiteleshelyi írásbeliséget. 6. Összegzés A két hiteleshely okleveleiben végzett eddigi kutatások a fentebb elmondottak alapján meggyőzően bizonyították, hogy ezek a források fontos kútfői a Mohács utáni évtizedek helyi történéseinek, de az országos történetkutatás is új adatokat nyerhet belőlük. Továbbá minden adat arra utal, hogy a helyi írásbeliség központjai mind a kettős királyválasztás, mind a három részre szakadás korában a hiteleshelyek voltak. A hiteleshelyek hanyatlásáról nemcsak Zalában, de a Királyi Magyarország területén is ebben a korban még nincs szó. A hiteleshelyi tevékenység tekintélye megkérdőjelezhetetlen volt, szerepét más szervezetek (város, megye) nem vették át. Ezenkívül a Mohács után is egységes hiteleshelyi szervezet valószínűleg hozzájárulhatott a Királyi Magyarország egységének megőrzéséhez is. A közhitelesség ezen sajátos magyar intézményének a hanyatlása majd a 18. század elején válik érzékelhetővé. Ezt a folyamatot az 1723. évi igazságügyi törvények zárták le.60 A feltáró munka során összegyűlt tapasztalatok részbeni összegzését szerző tisztelettel ajánlja az Ünnepeltnek, hálás köszönettel segítségéért. 60 Papp László: A hiteleshelyi intézmény megszűnése. Regnum 5 (1942—431 536-562.
