Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Zsoldos Attila: Ducissa Sclavoniae
384 ZSOLDOS ATTILA robbant válság fejleményeiben kereshetjük. 1279 decemberének végén IV László Tétény nembéli Pétert tette meg szlavón bánjának,22 csakhogy őt a királyt 1280-ban fogságra vető bárói csoport elmozdította tisztségéből,23 s a király csak a nyár közepére jutott olyan helyzetbe, hogy Pétert vissza tudta helyezni a bánság élére.24 A politikai helyzet ezen ingatagsága miatt tarthatta IV László jó megoldásnak, hogy szlavóniai pozícióit anyja előtérbe tolásával erősítse meg. Ennek a rekonstrukciónak az alátámasztására egy — számos értelmezési nehézséggel terhes — adat hozható fel. 1280-ban Erzsébet özvegy királyné asztal- nokmesterének, Búzád {Búzád) — azaz Hahót — nembéli Panyit fia Jakabnak adományozta az V István és IV László királyok, valamint az ő szolgálatában szerzett érdemeiért, s kiváltképpen a Novák és Paka várak ostromakor {in expugnatione castrorum de Nowak et de Paka) a szeme láttára {coram oculis nostre maiestatis) történt megsebesüléséért a segesdi ispánságban {in comitatu Segusdiensi) lévő Csehi {Chehy) nevű királynéi birtokot {possessionem nostram ... nostre per omnia collationi pertinentem) tartozékaival együtt.25 Az adománylevél kiállítására május 30. előtt került sor, mivel aznap IV László király már átírta azt,26 azaz az említett várak ostromára 1280 első hónapjaiban vagy azt megelőzően kerülhetett sor. Jóval több nehézségbe ütközünk, ha a kérdéses várakat akarjuk azonosítani. Felmerült, hogy Novák a Verőce megyében fekvő Vaska melletti Novákhoz, míg Paka — vagy Páka — a Pozsega megyei azonos nevű településhez lenne köthető.27 Ami Novákot illeti, sokkal megnyugtatóbb- nak látszik, ha a későbbiekben Darnóc néven ismertté vált Körös megyei várral28 azonosítjuk az oklevélben szereplő erősséget, Paka esetében azonban — újabb adat(ok) előkerüléséig fenntartásokkal bár, de — elfogadható az említett megoldás, jóllehet óvatosságra int, hogy egy 1310 előtt Paka mellett lezajlott összecsapás emlékét megörökítő oklevél ugyanezt a Pozsega megyei „Paka fa- lu”-t {in villa Paka nominata) adja meg az esemény helyszínéül, anélkül azonban, hogy bármi módon utalna egy ottani vár létezésére.29 Ennek azonban az is lehet az oka, hogy a pákái vár éppen az Erzsébet özvegy királyné 1280. évi oklevelében említett ostrom során pusztult el.30 Azt azonban csak találgathatjuk, hogy ki ellenében, miért s milyen eredménnyel ostromoltatta Erzsébet özvegy királyné az említett várakat. Az időpontból az következnék, hogy az esemény valamiképpen összefüggésben lehet az 1279-ben a kunok ügyében kirobbant 22 CDCr VI. 317. 23 1280. május 11-én egy bizonyos István viselte a szlavón bánságot (CDCr VI. 341., keltére lásd RA 3051. sz.), aki vélhetően azonos Gutkeled Istvánnal. 24 1280: CDCr VI. 355. - A politikatörténeti fejleményekre lásd Zsoldos A.: Téténytől a Hód-tóig i. m. 82-86. 26 1280: ÁÚO XII. 301-302. 26 1280: ÁÚO XII. 298. 27 Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV század közepéig. Bp. 1995.2 573. (a továbbiakban: Karácsonyi J: A magyar nemzetségek). 28 Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457 I—II. Bp. 1996. I. 297. 29 1310: CDCr VIII. 260. 30 Megkérdőjelezi ugyanakkor ezt a feltételezést, hogy amikor 1281-ben bizonyos Jakab fia Bertalan eladta Pákát, semmi sem utal arra, hogy a birtokon vár — akár lerombolt vár — állna, lásd CDCr VI. 398.
