Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
N. Tahin Emma: Orvosok a Zsigmond-kori Magyarország városaiban
ORVOSOK A ZSIGMOND-KORI MAGYARORSZÁG VÁROSAIBAN 367 Ion a 15. század fordulója körül a kereskedelemből gazdagodó városokban már találunk orvost vagy gyógyszerészt, vagy mindkettőt.111 Váradon közvetett bizonyíték tanúskodik a gyógyszerészről. 1408-ban Márk gyógyszerész özvegye a pápától gyóntatóválasztási engedélyt kapott.112 Kassán az első orvos, akinek a neve fennmaradt, Michael medicus volt. A város 1394-1404 közötti „Iudicale”-jában olvasható a neve. Tilalmat tett adósa vagyonára. Ugyanitt említették az első kassai gyógyszerészt, Jakabot is.113 A kb. 3000 lélekszámú Bártfán név nélkül fordult elő az Arzt 1436-ban. Honoráriuma a számadáskönyv szerint super una galea fi. auri 3. Az Aide Gasse-n lakó „medicus testiculorum” Szent György napi taxája 2 fi.. Valószínűleg kevésbé ismert személy volt, azért nem tüntették fel a nevét.114 Nékám Lajos szerint talán a sexualis bajokkal foglalkozó „orvosokat” nevezték így. Magyary-Kossa Gyula sérvmetszőnek vagy kőmetszőnek, tehát sebésznek tartotta, Karasszon Dénes megítélése szerint pedig állatok herélését végző sebész lehetett.115 A sebészek is készítettek gyógyszert. 1440-ben a sebészek „medicamentum”-kéri (pro medicamine wlneratorum) 3 aranyforintot fizetett a város. 1443-ban Johannes apothecariusnak fizetett összegek szerepeltek a számadáskönyvben: 2 aranyforint, 3 aranyforint 2 aranyforint. A tételek között bor elszámolás is volt.116 Erdélyben Zlatnabányát alias Abrudbányát 1425-ben tekintélyes személyek társaságában Petrus medicus képviselte egyezségkötésnél a kolozsmonos- tori konvent előtt.117 A Brassóban működő medicusról közvetett adat tanúskodik, amely utal gondolkodásmódjára is. Fiát a bécsi egyetemen taníttatta.118 Besztercén Johannes cyrologus szőlejéről esett szó egy végrendeletben.119 1419-ben Szőlősön (Bodrog, Nyitra vagy Ugocsa megye) Péter cyrologus végrendeletnél tanúk között szerepelt.120 A Zsigmond-kori Magyarország legfejlettebb városaiban már jelen volt vagy megjelent a városi egészségügyhöz hozzátartozó orvos. Az orvos és a gyógyszerész foglalkozásának szétválása a városi fejlődés léptékének megfelelően megkezdődött vagy már meg is történt. A civitasokban, az orvosképzés és egészségügy élvonalát jelentő itáliai városokkal kapcsolatban állók kivételétől eltekintve, még nem az egyetemen képzett orvosdoktorok, hanem a medicusok, német foglalkozásnevükön Arztok, olykor a chirurgusok gyógyító tevékenysége jelentette az orvosi ellátást. Megjelenésük és számarányuk összefüggött a városok gazdagodá111 Pach Zsigmond Pál: A Levante-kereskedelem erdélyi útvonala I. Lajos és Zsigmond korában. Századok 109 (1975) 31. 112 ZSO II. 6139. sz. 113 Molnár Béla: Kassa orvosi története. Kassa, 1944. 16-17. 114 Fejérpataky, i.m. 370/b, 437/b 115 Magyary- Kossá, i.m. 87. 314.; Karasszon, i.m. 497-499. 116 Fejérpataky, i.m. 498/b, 571/b 117 Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. IV Hrsg. Franz Zimmermann, Carl Werner, Georg Müller. Hermannstadt, 1937. 234-237. (a továbbiakban: ZW) 118 Die Matrikel, i.m. 1438. II. H 32. 119 ZW IV 477-479. 120 ZSO VII. 949. sz.
