Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

N. Tahin Emma: Orvosok a Zsigmond-kori Magyarország városaiban

Miként a tárnoki városok nagy része, Sopron is „német” város volt. A szintén német nyelven vezetett városi könyvekben több, egyetemi gradus nélküli Arzt tűnik fel. A városi könyvek töredék adatai más forrás hiányában az orvosokról alkotott képnek itt is csak a halvány kontúrjait segítik megrajzolni.

Hans Arzt és Andre(as) Arzt rövid ideig a fallal megerősített belvárosban lakott, ahol a polgárság legvagyonosabb vezető rétege élt. A belváros lakói főként gazdag kereskedők és jómódú kézművesek voltak, de előfordultak itt a középréteghez tartozó polgárok és ritkábban szegényebb elemek is. A fallal körülvett belvárosba már nem volt szabad a tűzveszély elkerülése miatt gabonát bevinni, de az állattartás még megengedett volt.100

Hans Arzt 1429-ben szerepelt az adójegyzékben, de neve mellett a fizetett összeg nem volt feltüntetve. Lehetséges, hogy fontos városi szolgálata miatt adómentességet élvezett.101

Andreas Arzt 1442-ben 1 fi. adót fizetett. Vagyoni helyzete szerint kivetett adója tükrözi foglalkozása jövedelmezőségének mértékét, anyagi körülményeit, s a város társadalmában elfoglalt helyét.102 A két orvos mellékjövedelmének nincs nyoma. Szőlőterületük nem volt.

Ulrich Arzt és Kristan Arzt a hátrányosabb helyzetű külváros külső negyedében lakott. Itt élt a polgárság zöme, akik többségükben a lakóhelyüket gyakrabban változtató, kevésbé vagyonos vagy szegényebb kézművesek, egyéb foglalkozásúak, kis egzisztenciák és pauper elemek voltak. Mindkét orvos folyamatosan adózott, tehát letelepedett emberek voltak. Ulrich 1424-ben 1 tál. adót fizetett, 1427-ben 1 fl.-t, 1437-ben magasabb összeget 1 1/2 fi., 6 sol. den.-t. Összevetésül ugyanekkor a belvárosban lakó polgármester adója 40 fi., a bíróé 20 fi., 14 fi., a külváros másik fertályában lakó Kristan Arzté 1/2 fi., a módosabb fürdősé 8 fi., az Augenarztin ( vélhetően nem „szemorvosnő”, hanem “szem- orvosné”, a “szemész” özvegye) pedig adómentes volt. Az Augenarzt alatt minden bizonnyal hályogműtétet végző „szemészt” kell értenünk. Ulrich fertályában a legmagasabb adótétel a tímáré 8 fi, 4 tál., 3 l/2den. és az asztalosé 6 fi., 5 fi. Az adót nem mindig szedték be egy időpontban, nyilván azért szerepelt több tételben.

Ulrich orvos 1436-ban 1 fl.-t kölcsönzött a városnak (a fürdős ugyanekkor 2 fl.-t). 1440-ben neve a fejszekováccsal (Hakensmid) összekapcsolva szerepelt a lakosok névjegyzékében, ami a városi szokás értelmében azt jelentette, hogy ketten laktak egy házhelyen, tehát vagy házrésze volt, vagy a tulajdonossal lakott együtt, esetleg bérlő volt. A soproni gazdag polgároknak bérbe adott házaik is voltak a külvárosban, amelyekben egyidejűleg több család is lakott.103

Kristan Artz vagyoni helyzete kissé eltért Ulrich Arztétól. Jövedelme is más összetételű volt. Első említésekor, 1430-ban a zsellérjegyzékben szerepelt napszámosok, szőlőkapások cséplőmunkások, kaszások, szatócsok, etc. és a szegényebb városi alkalmazottak, írnok, városi őr, vámos és valószínűleg a város

ORVOSOK A ZSIGMOND-KORI MAGYARORSZÁG VÁROSAIBAN 365

100 Házi, i.m. II/2. IV-Y 411, II/3. 356.

101 Házi, i.m. II/2. 411.

102 Házi, i. m. II/3. 356.

103 Házi, i.m. II/2. 321, 372., II/2. W, VII, II/3. 45, 74, 212, 356, II/6. 138.