Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

N. Tahin Emma: Orvosok a Zsigmond-kori Magyarország városaiban

ORVOSOK A ZSIGMOND-KORI MAGYARORSZÁG VÁROSAIBAN

359

A Velence fennhatósága alá került, fejlettebb egészségügyi viszonyokat képviselő, Sebenicoban is állt physicus a város alkalmazásában. Velence hozzájárulásával 1414-ben bizonyos száműzöttek vagyonát szétosztották meghatározott sebenicoi személyek között. A rendelkezés a kedvezményezett személyek foglalkozásának fontosságára is utal. A nekik juttatott összeg nagysága itt is rávilágít arra, hogy jóllehet orvosnak nevezték a belső betegségek gyógyításával foglalkozó physicust és a külső beavatkozásokat végző sebészt is, de foglalkozásuk között képzettségük, elméleti vagy manuális munkájuk szerint anyagiakban is kifejeződő különbséget tettek. A „medicus physicus” titulust 1222- től használták, megkülönböztetve ezzel is a graduált orvosokat a nem a teljes egyetemi stúdiumot abszolvált, de nem tanulatlan „medicus vulnerum”-tói, kiváltképpen pedig a „tanulatlan” „borbély-sebészektől.” A comes 700, a „medicus phisicus” 200, a „medicus ciroicus” 100, az iskolamester 80 dukátot kapott, és emellett mindegyiküknek házat juttattak.62

Pago esetében pedig 1417-ben orvos vagy borbély fizetéséről esett szó az iskolamesteré mellett.63 A Velencének meghódolt, de a magyar fennhatóságot elismerő Arbe-ban az orvos feladatait medicus látta el. A helységnek Velence 1411-ben 200 kis font adóelengedést készült adni, hogy biztosítva legyen a városi társadalomhoz hozzátartozó medicus, iskolamester és a kovács ellátása. A kovács valószínűleg az állatgyógyászati teendőket is elvégezte.64 Velence törlesztési haladékot adott Trau városának, hogy orvost, sebészt, gyógyszerészt és borbélyt tarthasson.65

A kereskedelmileg fejlett Délvidék iparosodó városában, Zágrábban már az Árpád-kortól találunk medicusokat, korszakunkban physicusokat is.

Zágráb városa fontos állomása volt a térség itáliai, dalmát és osztrák városokkal folytatott kereskedelmének. A városban korán megjelent az olasz kolónia, de a nyugat felé irányuló kereskedelem nyomán feltűnt a német lakosság is.66

Már az Anjou-korban találunk physicust a városban. 1376-ban és 1378- ban az idézések könyvének bejegyzéseiben Philippus, pontos megnevezése szerint, Iván phisicus fia. 1384-ben is szerepelt a város könyvében Philippus, Ja- wan medicus fia, aki eladta szántóját. A két bejegyzés valószínűleg ugyanarra a személyre vonatkozik, és ebben az esetben arra is utal, hogy a physicus és a medicus foglalkozásának a megítélésében a kor szóhasználata bizonytalansági tényezőt is rejt.67

Az 1425-ben oklevélben szereplő magister Wlikanus phisicus meglehetősen furcsa neve nyilvánvalóan elírás.68 Nem lehetetlen, hogy azonos az 143362 ZSO IV 2261.sz.; Schultheisz, i.m. 21. jegyzet.

63 ZSO VI. 1268.

64 ZSO III. 581.; Karasszon Dénes: A chirurgusok működésének jelentősége az állatorvoslás történetében. Magyar Állatorvosok Lapja 44 (1986) 8.sz. 497. (a továbbiakban: Karasszon)

65 ZSO VII. 2396.SZ.

66 Fekete Nagy, i. m. 80-81.

67 Monumenta historica liberae regiae civitatis Zagrabiae, metropolis regni Dalmatiae, Croa- tiae et Slavoniae. I-XXI. Coli, et ed. Johannes Tkalčić, Lelja Dobronović. Zagrabiae, 1889-1975. (a továbbiakban: Tkalčić) V 49, 119., IX. 4.

68 Tkalčić, i.m. II. 51.