Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Bessenyei József: Székesfehérvári menekültek
KERESKEDŐK A MOHÁCS UTÁNI MAGYARORSZÁGON 35 gyelemreméltó, hogy Székesfehérvár kereskedelme behozatali többségű, importjának vámértéke tekintélyes, meghaladja a 19000 forintot, ami az egész ország behozatala 16%-át teszi ki. Ezzel Fehérvár az országos összesítésben a második helyen áll, csak Pozsony előzi meg 28000 forintot meghaladó importvám összeggel, amely az egész behozatal 20%-a. A kivitelt tekintve már nem áll ilyen előkelő helyen a város, csak a 42. a sorban, 1840 forint vámértékkel.22 Az export és az import közötti óriási különbség talán azzal magyarázható, hogy 1542-ben a fehérvári kereskedők egyik fő exportcikkét, a szarvasmarhát nem kellett kivinni az országból, mert azt a Buda visszavívására felvonult keresztény sereg helyben felvásárolta. Buda 1541. évi török kézre kerülése folytán Székesfehérvár helyzete felértékelődött, társadalma megváltozott, s a budai menekültekkel is megerősödött város néhány nyugalmat, erőgyűjtést biztosító év után egyre többet vett át a főváros gazdasági funkciói közül. Am a történelem erői megfosztották attól, hogy tovább fejlődjön ebben az irányban. 1543. évi hadjárata során Szulejmán szultán serege a védekezésre kellő mértékben nem felkészített várost23 rövid, ámde heves, tíz napig tartó ostrom után elfoglalta, s szeptember 2-án birodalmához csatolta. A hódítók bosszúja nem maradt el: a székesfehérvári bég néhány nappal később felkutatta és kivégeztette az 1540. évi Habsburg-pártra történt átállás értelmi szerzőit, köztük Orbán Tamás bírót és másokat is a polgárok közül.24 A gyors változásokat pregnánsan mutatja, hogy szeptember 21-én már bejegyezték a törökök által vezetett vámnaplóba az első vámfizetőt. A török uralom alatt a város gazdasági élete lehanyatlott,25 kereskedői közül azok, akik életben maradtak, elmenekültek, köztük azok is, akik már nem először kényszerültek erre. Fehérvár régi nagyságára ezután már szinte csak a sok helyre szétszóródott, innen származó menekültek figyelmeztették a kortársakat. A székesfehérvári menekült kereskedők száma kimagasló, a budaiak után ekkor a második legnagyobb csoportot alkották - és paradox módon ez is a város letűnt gazdasági erejét mutatja. Új élet, új helyszíneken Lássuk, hol kezdtek új életet a fehérváriak! Egy csoportjuk — talán a mielőbbi visszatérésben bízva — nem távozott messzire. Közülük sokan a Fehérvárhoz közeli, városukkal már korábban is igen szoros kapcsolatot tartó fejlett kereskedő-mezővárosba, Ráckevibe menekültek. Kevi ugyanazon kereskedelmi 22 Ember 1988, i. m. 333. 23 1543. július 18., Prága. ÖStA EH KA HKA NÖKA GB T. 54. 1543. Föl. 105b-106a. Hern H. Ungnaden bezallung aines aufbringens in die profánt geen Stuelweisenburg wider zu beczallen. 24 Török történetírók. I—III. Ford., jegyz. Thury József, Karácson Imre (III.). Bp. 1893. II. Szinán csaus 360. vö Szakály 1995, i. m. 63.145.1ábjegyzet. 25 Székesfehérvár hanyatlásáról lásd Vass Előd: Források a székesfehérvári szandzsák történetéhez. 1543-1566. Fejér megyei történeti évkönyv 19 (1989) 69-83. és Die Steuerkonskription des Schandschaks Stuhlweissenburg aus den Jahren 1563 bis 1565. Unter Mitwirkung von István Hunyadi bearb. József Matúz. Bamberg, 1986. 239-240. (Islamwissenschaftliche Quellen und Texte aus deutschen Bibliotheken 3.)
