Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
N. Tahin Emma: Orvosok a Zsigmond-kori Magyarország városaiban
352 N. TAHIN EMMA ról és Albert megválasztásáról a Budán tartózkodó ,fDon Francesco Capodilista, dottore”, másutt „Don Giovanni Capodilista Dottore dali' Ungheria” tájékoztatta Sanuto Marino velencei patríciust. Zsigmond német királlyá választásával a király környezetébe a birodalom minden részéből, de főleg német földről kerültek orvosdoktorok, akik talán távollétében is megfordultak Budán. A hazai orvosi kultúrában az olasz hatás, ha nem is maradt az előtérben, ahová Zsigmond német királlyá választásával a német került, a korban mindvégig jelen maradt. A városban alkalmilag tartózkodó physicusok esetleges orvosi tevékenységét azonban csak feltételezni tudjuk. Közvetlen környezetüknek, vendéglátójuknak valószínűleg adtak orvosi tanácsot.29 A főváros forgatagában megforduló orvosdoktorok esetleges orvosi tanácsadását, egyetemen szerzett tudását, amely a magas honoráriumban is kifejeződött, nagy valószínűséggel csak a városi társadalom legvagyonosabb rétege tudta igénybe venni. A város szolgálatában álló, a város közegészségügyére felügyelő, egyetemen képzett physicusszal korszakunkban nem találkozunk, noha Budán már 1303-ban említés történt physicusról, Petrus „physicus et apothecarius” személyében. Az 1315-ben kelt végrendeletében a „discretus uir”-nek titulált magister Petrus foglalkozásának megnevezése más szóhasználattal „medicus et confector medicinarum”. Végrendeletéből kiderül, hogy házas ember, vagyis világi személy volt. Az orvosi és gyógyszerészi feladatkört is ellátta, és tevékenységéért felmentették a szőlődézsma fizetése alól.30 A közvetett és bizonytalan adatok homályban hagyják, hogy kik voltak a Zsigmond-korban a városban esetleges magánpraxist folytató orvosok, akikhez betegségük esetén a polgárok fordulhattak. Az óbudai egyetem orvos magisterének, Simon Closteinnek az orvosi praxisát, amely az egyetemi városokban megszokott dolog volt, szintén csak feltevésnek tekinthetjük.31 Nehezíti a dolgunkat, hogy Buda város levéltára a török korban elpusztult, iratanyaga, számadáskönyve, adóösszeírása, polgárjegyzéke nem maradt ránk. A más levéltárakból összegyűjtött töredékes anyag sem ad lehetőséget orvosai tevékenységének a feltárására.32 A távolsági kereskedelem fellendülésével a levantei árucikkek különösen fontosak lettek az európaiak számára. Kereskedelmüket a két egymással vetélkedő itáliai város, Velence és Genova tartotta kezében. Az 1381-es torinói béke 29 N. Tahin Emma: Az Anjou-kori és a Zsigmond-kori Magyarország orvosai. Bp. 1994. 12&-129, 154. (Kandidátusi értekezés. MTA Könyvtár Kézirattár); Veszprémi László: Testamentum magistri Jacobi de Arquade phisici. Aetas 2 (1983) 599-608.; Stephanus Weszprémi: Sucdncta medicorum Hungáriáé et Transilvaniae biographia. I-IV Bp. 1960-1970. IV 62. (a továbbiakban: Weszprémi) 30 Weszprémi, i.m. IV 594.; Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. I—III. Ed. E Knauz, L. Dedel- Crescens. Strigonii, 1874-1924. 11.523, 715-16, 721. 31 Astrik L Gabriel: The significance of the book in medieval university coats of arms. North Čarobna, 1967. 6. “magister in medicinis” ; Ulrich Richental: Concihum zu Konstanz Augsburg, 1483. CXLVL, OSZK Bp., Inc. 614. „meyster in der erczney” 32 Kubinyi: Az egészségügyi foglalkozásúak, i. m. 64.
