Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Bessenyei József: Székesfehérvári menekültek

KERESKEDŐK A MOHÁCS UTÁNI MAGYARORSZÁGON

33

tásához. Székesfehérvárt hamarosan, legkésőbb 1531 áprilisában a Szapolyai- párt uralta, május 21-én már a jánosisták tartottak rész-országgyűlést falai közt.6 Noha a város vezetői az új helyzetben is megpróbáltak jó kapcsolatokat fenntartani a Dunántúl immár ellenséges oldalra került nagyuraival, a habs- burgiánus vezetőkkel — köztük elsősorban a legnagyobb hatalmú Török Bálinttal — már nem kerülhették el az ellenük irányuló hatalmaskodásokat.7 Talán ebből okulva, később — amikor 1536-ban Török Szapolyai pártjára állt — fenntartás nélkül támogatták dunántúli hadjárataiban.8

A város sorsában a Szapolyai halála (1540. július 19) utáni hónapok hoztak változást. Az ország vezetői közül Török Bálint vonult be Székesfehérvárra, hogy azt megerősítse, s a király temetését, amelyre szeptember 15-én került sor, előkészítse.9 Ugyanezekben a napokban indult Magyarországra Ferdinánd serege, Leonhard Freiherr von Vels vezetésével, hogy a váradi béke értelmében az országot birtokba vegye. A hadjárat fő célja, Buda elfoglalása ugyan nem sikerült, azonban 1540 októberében Székesfehérvár megnyitotta kapuit Vels serege előtt.10 A város katonái ezek után a Ferdinánd-pártiakat támogatták a Buda elfoglalásáért vívott hadjáratban, például a Székesfehérvár melletti Bá- ránt mezőn folyt csatában, amelyben Ráskay Gáspár oldalán harcoltak Török Bálint ellen. Bár a csata Török győzelmével ért véget,11 az uralkodó, bátor kiállása elismeréseként ezekben a hetekben megerősítette a város kiváltságait.12 Nem a fehérváriakon múlt, hogy Budát sem a Szapolyai-pártiak nem tudták hatalmukban megtartani, sem a Habsburg-pártiak nem tudták bevenni.

Új helyzet Buda veszte után

Miután az ország fővárosa s egyben kereskedelmének központja a török kezére került, a környező városok, így Székesfehérvár helyzete is megváltozott.

Cracoviensem et Plocensem. T. 12. 1530. Sumptibus bibliothecae Kornicensis. XII. Ed. Zygmunt Celichowski. Posnaniae, 1906. N. 223. 216-217.; Laszowski, Emilj :Povjesni spomenici slob, kralj, grada Zagreba prijestolnice kraljevine dalmatinsko-hrvatsko-slavonske. Svezak dvanesti. (Isprave godine 1526-1564)Zagreb, 1929. I. N. 398. 377-378. 1530. augusztus 5. Beretincz. Iohannes Gollecz - Johann Katzianernak.

6 A meghívó 1531. április 30-án kelt. Martinus Georgius Kovachich.Vestigia comitiorum apud Hungaros... Budae, 1790. 650. - 1531.V19. Veszprém. Csórón András - Bakics Pálnak. Johannistae conventum specialem in Alba Regali habebunt, ad quem Zápolya Emericum Czibak et Stephanum Verbőczy mittet. HHStA Hung AA. Fase. 17. Konv. E.

7 1531. szeptember 28., Fehérvár. Kalmár Lukács fehérvári bíró - Nádasdy Tamásnak. OL MKA E 185. Nádasdy cs. Miss. 44. c., 2-3. Nyomt. kiadása: Enyingi Török Bálint. A bevezetést írta és a forrásokat közzéteszi Bessenyei József. Bp., 1994. N. 77. (a továbbiakban: Enyingi Török Bálint 1994)

8 1536. október 11., Szombathely. Bakics Pál - Thurzó Eleknek. HHStA Hung. AA. Fasc. 29. Föl. 116. Nyomt. kiadása: Enyingi Török Bálint 1994,i. m. N. 165.

9 HHStA Hung. AA. Fasc. 43. Föl. 2. 1540. augusztus 4., Galgóc. Thurzó Elek - I. Ferdinánd királynak. „...Valentinus vero Therek Albam Regiam se contulit...''

10 Memoria rerum. A Magyarországon legutóbbi László király fiának legutóbbi Lajos királynak születése óta esett dolgok emlékezete (Verancsics-évkönyv). Sajtó alá rendezte, az utószót és a jegyzeteket írta Bessenyei József. Bp. 1981. 51.(a továbbiakban: Memoria rerum 1981) „Felez Lénárd hadával megtére. Megvevé Tata várát. [1540 október 1] Onnatt mene Székesfejérvárra, kit neki megadák.’’

11 1541. május 30., Süly. Szalay János - Nádasdy Tamásnak. OL MKA Nádasdy cs. Miss. 34. cs., 107-111. Nyomt. kiadása: Enyingi Török Bálint 1994, i. m. N. 260.

12 OL M. Kanc. Libri regii Tom. II. 21. Kelt: 1541.június 16., Bécs.