Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Spekner Enikő: A magyarországi beginák és beginakolostorok 13. századi története

A MAGYARORSZÁGI BEGINÁK ÉS BEGINAKOLOSTOROK A 13. SZÁZADBAN 313

tér özvegyének Erzsébet nevét, őt nevezte Sibillának. Györffy György is vele azonosította Sibillát, de az Erzsébet név németes becéző nevének elhallásából vezette le a név keletkezét: Sebe, Sebele, Sibilla. A baj csak az, hogy a középkorban nálunk nemigen használták ezt a nevet, német területen már inkább, akkor viszont nem azonosítható a Kun Erzsébet rokonságához tartozó özveggyel. A legvalószínűbbnek az látszik, hogy a kolostort német nemzetiségű magistrájáról nevezték így. Egyébként a megnevezésnek közszó értelme is lehet, a szentség bizonyos fokát elérő, profétikus lelkületű, mélyen vallásos nőket nevezték keresztény Szibilláknak.48

A budavári ferences beginakolostor alig pár évtizeddel a város alapítása után nemcsak a benne élők életét gazdagította, hanem feltehetően fontos szerepet játszott az országos történelemben és létével egyik fokmérője lett a város hihetetlenül gyors fejlődésének.

Végigtekintve a beginaközösségek 13. századi alakulásán megállapíthatjuk, hogy azok többsége, királyi vagy királynéi központokban, illetve a „medium regni” városaiban telepedett meg.

48 Karácsonyi: Sibilla, i. m. 3-13.; Györffy: Pest-Buda, i. m. 146.; Lexikon für Theologie, i. m. IX. 553-554.