Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Bertényi Iván: Beszélhetünk-e kettős uralomról hazánkban II. (Kis) Károly országlása idején (1385. december 31. - 1386. február 7.)

Vagyis a stílusművész, ugyanakkor az „epikai hitel” igényét megfogalmazó Arany János kardot ír le ott, ahol családja ármálisának a szövege egyértelműen tőrt („pugionem”) említ.28

Visszatérve a jelen tanulmány címében feltett kérdésre, megismétlem csaknem három évtizeddel ezelőtt megfogalmazott felfogásomat, s ma is úgy látom, hogy 1386 elejének politikatörténeti szempontból rendkívül izgalmas időszakában Mária, illetve az ő nevében a hatalmat ténylegesen gyakorló Erzsébet nem szorultak ki az ország irányításából. 1385. december 31. után egyfajta kettős uralom alakult ki, amelynek 1386. február 7-én a II. Károly elleni merénylet vetett véget.

VOLT-E KETTŐS URALOM HAZÁNKBAN II. (KIS) KÁROLY ORSZÁGLÁSA IDEJÉN 29

28 A címer leírása a címerlevélben: Scutum videlicet militare coelestini coloris, in cuius campo sive area corona aurea ex qua brachium quoddam humanum humerotenus resectum, pugionem evaginatum sanguine tinctum visitur. - A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának czímeres levelei. Leírta: Dr. Áldássy Antal. Bp. 1904. 157.: CCLX. sz.; A költő az Arany-címerben „pars pro totó’’-ként szereplő kart hajdúval azonosítja. A Toldi Szerelme írásakor az Arany-ármális még a költő birtokában volt, később fia Arany László deponálta a Magyar Nemzeti Múzeumban. - Bertényi Iván: A Toldi Szerelme heraldikája. - MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei 20 (1963), 1-4. Szám, 315.