Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Oborni Teréz: Néhány megjegyzés a székely széki önkormányzat történetéhez
270 OBORNI TEREZ kel tartson-e törvényszéket.31 Valószínűleg korábban az volt a gyakorlat, hogy a Rika-erdőn inneni részről mentek át törvényszéket tartani az alkirálybírók. A fejedelem döntése a következő: Bardócszék lakosai maguk közül választhatnak alkirálybírót, megőrizve azt a régi szokást és gyakorlatot, hogy a választásban egyet kell érteniük az udvarhelyszéki főkirálybíróval, és hogy az alkirálybíró egy év leteltével mondjon le, s ha újraválasztják, még egy évig viselje tisztségét. Peres ügyeiket csak fellebbezéssel kötelesek a derékszék (sedis suprema), azaz Udvarhelyszék törvényszéke elé vinni.32 Azt nem tartalmazza az oklevél, hogy onnan a fejedelmi táblára is lehetne fellebbezniük. Katonailag Bardócszék egyértelműen az udvarhelyszéki főkapitány alá tartozott. Bardócszék tehát törvénykezésében nem kapott olyan szintű kiváltságot, mint Miklósvárszék, bár ez a kilenc falu is maga választhat alkirálybírót magának. Sem saját cirkálók tartásáról, sem saját országgyűlési követek jelöléséről nem esik szó a számukra kiadott oklevélben. Ennek alapján, mint önkormányzati egységet egyértelműen csak fiúszéknek nyilváníthatjuk. De térjünk vissza egy gondolat erejéig a derékszék fogalmához. Derékszéknek nevezzük azt a törvényszéket, ahol a széki főkirálybíró vagy a főkapitány elnököl, ahová az alkirálybírók által tartott vice- vagy másként fiúszékekről lehet fellebbezni. A vice- és a derékszékek hatásköre nincs pontosan elkülönítve - állapította meg Pál-Antal Sándor.33 Bár ő a sedis generalis latin elnevezés használatát mutatja ki, amikor a fentebbi két oklevélben nagyobb törvényszékre (ad sedem judiciariam majorem) illetve főtörvényszékre (ad sedem supremam judiciariam) utalják a viceszékekről az ügyeket, akkor ezeket a kifejezéseket, tekintetbe véve a szövegkörnyezetet is, csakis derékszéknek lehet értelmezni. Végezetül még egy megjegyzés: a kifejezések értelmezését tovább bonyolítja az, hogy a fiúszék (sedis filialis) elnevezés illetve „fiúszék tartása” a forrásokban törvénykezési értelemben viceszéket jelent(het), ahol az alkirálybíró törvénykezik, és ahonnan a szék derékszékére lehet fellebbezni. A fiúszék fogalom önkormányzati értelemben pedig csak akkor használható egy széken belüli területi egység megnevezésére, ha a törvénykezési gyakorlaton kívül más jellemzőkkel is körülírjuk. S hogy melyekkel, ez egyelőre további kutatás tárgyát képezheti. A jelenlegi szakirodalmi használatban, úgy vélem, éppen a fentiekből fakadóan a fiúszék fogalom használata nem egészen egyértelmű, tisztá31 „quia incolae novem illarum trans sylvam Rika possessionum sedem judiciariam fdialem propriam haberent, causasque suas saltem per viam appellationis ad supremam sedem judiciariam in oppidum Udvarhely provocare et transferre consuevissent” Kilyéni Székely. A Nemes székely, i.m. 87.; Vö.: Pál-Antah Székely önkormányzat, i.m. 81. 32 „concludimus igitur praedictarum novem possessionum Bardótz Szék vocatarum vice judicum Regium e medio sui electum (...) causas tamen per viam appellationis ad sedem superiorem in oppido Udvarhely transmittere posse et debere.” I. Rákóczi György 1635. junius 13-án, Gyulafehérváron kelt oklevele. Kiadva: Kállay: Históriai értkezés, i.m. 189.; Az idézett rész szövegében kisebb változásokkal: Kilyéni Székely: A Nemes székely, i.m. 89. Eredeti: MÓL Erdélyi Kormányhatósági Levéltárak, Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára, F 1 Libri Regii 21. kötet 43v-44v.; Lásd Erdélyi Királyi Könyvek 3. CD-ROM 1630-1656. I. és II. Rákóczi György oklevelei. Szerk.: Gyulai Éva. Bp. Arcanum, 2004. 33 Pál-Antal: Székely önkormányzat, i.m. 94.
