Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Oborni Teréz: Néhány megjegyzés a székely széki önkormányzat történetéhez
268 OBORNI TERÉZ kekkel (Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Kovászna) egyenlően, törvényszéket tartson. Erről a Szentmiklósvár fiúszékről (sede judiciaria filiali) semmilyen pert vagy peres ügyet nem lehet a Szentgyörgy oppidumban tartandó törvényszékre (ad sedes judiciarias) átvinni, hanem csak ugyanoda Szentmiklósvár- székre, a háromszéki főkapitány és főkirálybíró jelenléte elé, akik Szentmiklós- várszék számára nagyobb törvényszék/derékszék (ad sedes judiciarias majores) tartására Miklósvár faluba, tudniillik Szentmiklósvára szék helyszínére az ő törvénykezési napjaikon és idejükben régtől fogva kiküldetvén, arra a jövőben is kötelesek lesznek; innen pedig egyenesen a fejedelmi táblára lehet az ügyeket fellebbezni. Másodszor, mivel minden székely szék régi szokása, hogy a gonosztevők elleni cirkálókat (inquisitores)28 kijelölheti, ezért Szentmiklósvára székbe se küldjenek más székből cirkálókat, hanem maga Szentmiklósvára szék nevezze meg és jelölje ki azokat, akik kérés esetén erre kötelezhetők és kiküldhetők, és akiket a háromszéki főkirálybíró és főkapitány ugyanazzal a felhatalmazással mint más székekbe, Szentmiklósvára székbe is kiküldeni köteles. Idegeneket nem küldhetnek Szentmiklósvára székbe. Harmadszor, hogy Erdély három nemzete karainak és rendjeinek ország- gyűlésére Szentmiklósvára szék saját rendjeiből, amelyekből más székek is, a többi sepsiszéki követtel együtt követeket nevezzen meg, válasszon és küldjön ki, akikkel Sepsiszék országgyűlésre küldendő követeinek száma egészüljön ki. A fentebb elősorolt rendelkezések némi magyarázatra szorulnak. Mindenekelőtt le kell szögeznem, hogy véleményem szerint a fejedelemség időszakában arra vonatkozóan, hogy a több részből álló székek egységei milyen önkormányzati kapcsolatban (alá-fölérendeltségi viszonyban) voltak egymással, általános érvényű szabályt megállapítani csak nagyon óvatosan lehet. Ugyanis minden egyes társszéknek, vagy fiúszéknek megvan a maga kialakulási története, amely időben olykor évszázadnyi távolságra van egymástól, és már csak ezért sem lehet általánosítani, ráadásul mindegyik széki alegység megpróbálta saját kiváltságait megőrizni, sőt, ha lehetett kiterjeszteni és ennek sikere is sok összetevőtől függött. Ennélfogva meglehetősen különböző széki viszonyok alakultak ki. Magukban az elnevezések használatában is egyenetlenségek mutatkoznak. Miklósvárszék például fiúszéknek nevezte magát Bethlen Gábor előtt, holott a törvényszék tartására vonatkozóan kapott jogai, tudniillik, hogy saját alkirálybírót választhatnak, aki saját esküdtjeikkel tart törvényszéket, inkább egy társszék jogaival egyenértékűek. Abban az esetben persze, ha ezt tekintjük a társszéki rang egyedüli kritériumának. Az ily módon, az alkirálybíró (vice- judex regius) vezetésével tartott törvényszéket általában viceszéknek nevezzük, nem pedig fiúszéknek, ahogyan az oklevélben nevezik. Erről egy olyan törvényszékre vihetik feljebb az ügyeiket a miklósvárszékiek, amit helyben tart a háromszéki főkirálybíró, ezt derékszéknek szokás nevezni, ahonnan azután végül a fejedelmi táblára lehet fellebbezni. Ez a miklósvárszéki törvénykezési szisztéma megegyezik a Pál-Antal Sándor által Udvarhelyszékre vonatkozóan 28 Inquisitio malefactorum = gonosztevők utáni nyomozás, cirkálás. Vö.: Pál-Antal: Székely önkormányzat, i.m. 97-98.
