Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Ladányi Erzsébet: A miles Magyarországon és Európában Szent István korában
216 LADÁNYI ERZSÉBET nyerte azzal, hogy senkitől nem hagyta elvenni őseinek régi beneficium-ait (..militum vero animos in hoc multum attraxit, quod antiqua beneficia parentum nemini posterorum auferri sustinuit)”.18 Brémai Ádám munkájában olvashatjuk, hogy Adalbert érsek ellenségét, Magnus szász grófot azzal az ígérettel vette rá a vazallitásába lépésre, hogy az ország javaiból 1000, sőt még több mansus-t ad neki beneficium-ul, „hogy miles-e legyen az, aki ellensége volt (ut qui hostis erat, miles efficeretur).”19 Áttekintésünk eredményeit összegezve: 1) a miles hazánkban, Szent István törvényeiben mindig szabad ember, soha nem szolgarendű, 2) anyagi lehetőségei szerint lehet önálló, vagyonos elem, közszabadok társadalmi tagozódásában a comes után következik, 3) megélhetéséért elszegődhet hivatásos harcosnak, de ez a szerződéses viszony jogállásán nem változtat, 4) a honi forrásokban hűbéres voltáról nincs szó. Vizsgálódásunkat azzal zárjuk: a miles-nek Szent István idején meglévő súlyát és jelentőségét a legpontosabban Szent Istvánnak fia részére összeállított Intelmei mutatják. Ez az első honi államelméleti mű a királyi méltóság részeként tárgyalja a IV fejezetében:20 „AZ ELŐKELŐK (PRINCIPES) ÉS MILESEK MÉLTÓSÁGÁRÓL A királyi kormányzás negyedik ékessége az előkelők, comes-ek és miles-ek hűsége, tettre készsége, barátságossága és merészsége. Ok az ország védőbástyája, a védtelenek oltalma, megvívnak az ellenséggel, a határok bővítői: ők legyenek, fiam, atyáid és testvéreid, senkit közülük szolgaságra ne vessél, vagy szolgának ne mondj. Ok vitézkedjenek neked, ne pedig szolgáljanak. Mindnyájunkon harag, felfuvalkodottság, gyűlölség nélkül, békésen, szerényen, szelíden uralkodjál, eszedben tartva folyvást, hogy minden ember egyazon mivoltú , és hogy semmi más nem emel fel, mint a szerénység, semmi le nem alacsonyít, mint a felfuvalkodottság és gyűlölség. Ha békességet szerzel, királynak és király fiának mondanak és szeretni fog minden miles; ha azonban haraggal eltelve, gőggel, gyűlölséggel és békétlenséggel emeled fejedet a comes-ek és előkelők fölé, akkor a miles-ek vitézsége kétségtelenül a királyok méltóságának elernyedésévé válik, s másoké lesz királyságod. Ettől óvakodva, a virtusok szabálya szerint irányítsad a comes-ek életét, hogy szeretetedtől körülvéve mindig háborítatlanul a királyi méltóság mellett álljanak, hogy királyságod minden tekintetben békességben legyen.” _________________________________ IGerics József fordítása! 18 Wiponis opera. Gesta Chuonradi II. imperatoris. Ed. Harry Bresslau. Hannoverae-Lipsiae, 1915. C.6. (MGH Scriptores rerum Germanicarum in usum scholarum...) - Idézi Ganshof, i. m. 145. 19 Magistri Adam Bremensis Gesta Hammaburgensis ecclesiae pontificum. Ed. Bernhard Schmeid- ler. Hannoverae, 1917. III. 49. (MGH Scriptores rerum Germanicarum in usum scholarum ...) - Idézi Ganshof, i. m. 163. 20 Scriptores rerum Hungaricarum... I—II. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. Buda- pestini, 1937-1938. II. 623-624. De honore principum et militum.
