Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Laczlavik György: A budavári Szent Zsigmond prépostság középkori történetéhez
208 LACZLAVIK GYÖRGY A Szent Zsigmond-káptalan kanonokjainak75 házai a város déli végében, Zsig- mond király „friss palotájával” és a káptalan prépostjának házával átellenben, a Szent Zsigmond utcában álltak, egészen közel a várfalhoz.76 Lehetséges, hogy ez volt az a ház, amit Csupor Miklós erdélyi vajda végrendeletileg, 1474. március 13-án „in platea prescripte collegiate ecclesie Beate Marie Virginis” —- misealapítvány fejében — a prépostnak és a káptalannak hagyományozott.77 A kanonoki házzal délről szomszédos ház (Bánffy János, korábban a Páló- cziak háza), nemcsak a prépost házával, hanem a templommal is szemben helyezkedett el,78 vagyis a prépost házának, a templom mellett kellett lennie. A kanonokok házának további lokalizációjára szolgál, hogy szemközt állt velük a ferencrendi beginák háza is.79 Az új vagy kisebb Szűz Mária-, avagy Szent Zsigmond-káptalan teljes prépostággá fejlesztése a királyi kápolnaszervezetből történt kiválása után, a 15. század második felében fejeződött be. Azóta van (külön lakó) prépostja, azóta nevezik következetesen társaskáptalannak, tagjait pedig kanonokoknak, akik az úgynevezett kanonoki házban laknak, s tőle kapta nevét a hozzá vezető utca és az előtte levő tér. Ez idő alatt árnyékában tartotta a nála régibb, de vele párhuzamosan működő királyi udvari kápolnát. 1541 után működéséről nem tudunk, a törökök ezt is dzsámivá (Kücsük dzsámi) alakították.80 A Szent Zsig- mond-egyház romjai fennmaradtak a török hódoltság után is, s tisztán kivehetők azon a metszeten is, amit Fontana János felvétele nyomán készített 1687Romana episcopatus Vespremiensis. A veszprémi püspökség római oklevéltára. I-IV Bp. 1896-1907. III. 303. 75 A káptalan kanonokaira vonatkozóan nem sok adattal rendelkezünk. Összegyűjtve: Kubi- nyi: A budavári Szent-Zsigmond, i. m. 21. 76 „...domus lapidea pretacti condam Nicolai Banffy patris ipsius Johannis Banffy, in vico Sancti Sigismundi vocato, ante castrum Budense, in contigua vicinate domus nonnullorum dominorum canonicorum capitularium ecclesie Sancti Sigismundi a superiori, ab inferiori partibus murus ante prefatum castrum Budense ab antiquo constructus vicinatur habite, ex opposito autem domus prepositi ecclesie Sancti Sigismundi et alia domus regia frispalotha vocata fundate et constructe...” Buda város 1514. november 10-i oklevele (DL 22 637.), amelyben beiktatta alsólendvai Bánffy Jánost, a Pálóczi Antal és Mihály ellen hozott elmarasztaló ítélet értelmében, a királyi vár fala mellett álló ház birtokába. 77 DF 248 754.\Kubinyi: A budavári Szent-Zsigmond, i. m.20. 20. jegyzet; Korábban valószínűleg néhai Pálóczi Lászlóé volt a ház, aminek birtokába Buda város hatósága 1471. január 10-én iktatta be monoszlai Csupor Miklós vajdát (DF 279 037.); Pataki-. A budai vár, i. m. 110. jegyzet. 78 „cuiusdam domus in civitate nostra Budensi prope castrum Budense ex opposito ecclesie beate Marie virginis ante idem castrum nostrum Budense fundate (1506. május 28); cuiusdam domus nostri in medio ex opposito ecclesie beate Marie virginis nove alias sancti Sigismundi vocate, ante castrum nostrum Budense fundate in contigua vicinitate dominorum canonicorum ecclesie predicte habite” (1511. augusztus 24). DL 22 563. Kumorovitz-. A budai várkápolna, i. m. 172-173. jegyzet 79 Szentgyörgyi Péter országbíró 1515. február 8-án kelt oklevele (DL 22 655): „domum suam lapideam ex opposito domus, in qua religiose domine begine ordinis sancti Francisci residerent, cui quidem domus (ti. a Som Gáspár és Perényi Imre nádor cseréjének tárgyát képező ház) ... a meridionali domus canonicorum ecclesie Beate Marie Virginis minoris alias Sancti Sigismundi vocate ante castrum Budense constructe)".-, Gárdonyi-. Középkori prépostságok, i. m. 183., Gárdonyi-. Buda középkori helyrajza, i. m. 82. Átirata: DL 89 132. A kanonok házainak további lokalizációjára: Végh: Buda város középkori helyrajza, i. m. 30-31. és Térképek. 80 Kumorovitz-. A budai várkápolna, i. m. 129.
