Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Laczlavik György: A budavári Szent Zsigmond prépostság középkori történetéhez

A BUDAVÁRI SZENT ZSIGMOND-PRÉPOSTSÁG TÖRTÉNETÉHEZ

203

1493-ban a budai káptalan előtt megjelent Geréb Péter királyi udvarmester, és előadta, hogy az elmúlt zavaros időben Münzer János prépost és a budavári új Boldogságos Szűz Mária-káptalan birtokaik megvédése végett átadták neki Eszéket és tartozékait, valamint Hagymást és Draszádot. Amíg a király nem kárpótolja mással Gerébet, a birtokok nála maradnak, a jövedelem azonban továbbra is a káptalant illeti.36 1495-ben (DF 265 831., DL 20 363.) és 1498-ban (DF 265 833.) Eszéket még mindig a Gerébek kezén találjuk. A kialakult helyzet semmiképpen sem lehetett előnyös a káptalan számára.

Birtokait csak 1503-ban kapta vissza a Szűz Mária-prépostság. Huszti Márton prépost Pettauban (!) 1503. február 24-én oklevelet állított ki, hogy mivel Corvin János herceg — Geréb Péter örököse — visszaadta Eszéket és a többi birtokot, minden szombaton a Boldogságos Szűz fogantatásáról szóló misét fogják énekelni Mátyás király, János herceg és leszármazottaik lelki üdvéért (DL 37 748.). Eszék a prépostságé 1517-ben is (DL 22 988.).

Az „új Mária” egyház ezenkívül még a Fejér megyei Dinnyésmédet kapta. 1503-ban és 1507-ben Ostffy Ferenccel pereskednek miatta.37 Rövid ideig — 1471-ben — birtokolták a Békés megyei Szentetornyát is (DL 17 227.), valamint Budakalászon is rendelkeztek birtokokkal.38

Kubinyi András szerint a 14. század óta egyetlen egyházi testület sem részesült ilyen hatalmas birtokadományokban, mint a hosszabb ideig szinte bir- toktalanul tengődő Szent Zsigmond-káptalan. A (báta)széki és eszéki uradalmak megszerzése után az „Új Mária-”, másként Szent Zsigmond-egyház prépostja az ország legnagyobb egyházi birtokosai közé emelkedett, így a javadalom igen keresetté kellett hogy váljon.39 A káptalan kiterjedt birtokai miatt nem elképzelhetetlen, hogy a gazdasági vezetés több dékán (decanus) között oszlott meg. Legalábbis erre utal Bodrog vármegye 1510. szeptember 16-án kelt oklevele. E szerint 1510. július 1-én a vármegye előtt, a Hájszentlőrincen tartott megyeszéken, Várdai Ferenc, váci püspök nevében panaszt emeltek (Huszti) Márton prépost és András kanonok, a káptalan Szék mezővárosba helyezett dékánja ellen, ugyanis azok a püspök Varga György nevű, bátmonostori jobbágyának 2 hordó borát lefoglalták, magának a püspöknek is 100 forint kárt okoztak.40 András dékán Szék mezővárosba volt kihelyezve, így valószínűleg a széki uradalmat igazgatta.41 Andrással egy időben Várday Pál, a majdani prépost is dékáni feladatokat látott el.42

Miként tehetett szert ekkora jelentőségre ez az egyház? Jelentőségének növekedésében talán szerepet játszhatott, hogy részt vett a királyi udvar vallási

36 DF 265 829.; Kubinyi: A budavári Szent-Zsigmond, i. m. 20. 20. jegyzet

37 1503. november 06.: DL 46 651.; 1507. október 29.: DL 46 819.

38 1512. január 30.: DL 106 083. 129. Gárdonyi-. Buda középkori helyrajza, i. m. 84.; Pataki Vidor: A budai vár középkori helyrajza. Budapest régiségei 15 (1950) 239-299. 108. jegyzet (a továbbiakban: Pataki: A budai vár)

39 Kubinyi: A budavári Szent-Zsigmond. i. m. 20.

40 „coram prefato magistro Andrea canonico et decano in oppido eorum Zeek vouato constituto, in sede eiusdem judiciaria” 1510. szeptember 16.: DL 89 001.

41 Kubinyi: A budavári Szent-Zsigmond. i. m. 21.

42 Laczlavik György: Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó Mohács előtti pályafutása. Levéltári Közlemények 75 (2004) 2. sz. 3—43. (a továbbiakban: Laczlavik: Várday Pál Mohács előtti) 14.