Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Laczlavik György: A budavári Szent Zsigmond prépostság középkori történetéhez
202 LACZLAVIK GYÖRGY mond-káptalan prépostja a földesura,27 valamint a Bodrog megyei Böködön 1524- ben.28 A következő nagy adományhoz valószínűleg 1474-ben jutott hozzá a káptalan, ugyanis ezután az ekkor mag nélkül elhalt monoszlai Csupor Miklós erdélyi vajda birtokai közül,29 melyeket a vajda — Ungor Jánossal együtt — 1472-ben, Kórógyi Gáspár halálával szerzett (DL 17 333.), Eszék,30 Draszád és Hagymás31 mezővárosok a prépostság birtokaiként szerepelnek a forrásokban. A jelek szerint az eszéki uradalom többi része nem került a káptalan birtokába. A 15. század második felében az ismert lélekszámú mezővárosok között Eszék a harmadik helyen állt Szőlős (1890 fő) és Túr (1000 fő) után, de a másik kettő is jelentős volt. Bácskai Vera becslése szerint 1469-ben Eszéknek 1020, Hagymásnak 805, Draszádnak 460 lakost becsül, ami együttvéve 2285 személyt jelent, ami már jelentősnek mondható.32 Hagymás taxája 1469-ben 241 forint, Draszádé 127 forint, tehát a jelentékenyebb helyek közé tartoztak. A kérdés csak az, hogy az eszéki uradalmat vajon Csuportól, vagy a királytól kapta-e a káptalan. Mátyás király ugyanis nem sokkal a vajda halála után, 1474. március 13-án33 — „a mi különleges ájtatosságunk miatt, amellyel a Bol- dogságos Szűz Mária iránt, akiknek nevére alapították Budán a társasegyházat „(ob singularem devotionem, quam ad ipsam beatam Virginem in cuius nomine glorioso collegiata ecclesia Bude fundata extitit)” — megerősítette Csupor vajda végrendeletét, aki egy budai házat hagyott (a Boldogasszony-társasegyház utcájában) — misealapítvány fejében — a prépostnak és a káptalannak. A királyjóváhagyta az adományt, sőt a házban rejlő királyi jogot is odaajándékozta. Elképzelhető, hogy Csupor végrendeletében, amit 1474. március 14-én erősített meg az uralkodó, az eszéki uradalomról is szó volt, és erről külön oklevél készült, de az sem lehetetlen, hogy az uralkodó a koronára szállt uradalmat adományozta tovább a káptalannak.34 Mindkét variáció lehetséges, ugyanis erre is, arra is találunk példát Mátyás király 1474. március 13-án kelt oklevelei között.35 27 1510. szeptember 16.: DL 89 001. 28 1524. július 30.: DL 89 194. 29 „Monoszlai Csupor Miklós Kórógy és Nevna várát és városát, továbbá Ivánka-Sz.-György kastélyt (az olykor Baranya megyéhez számított), Eszék várost és kastélyát, Hagymás és Draszád városokat, valamint Németi helység és Sz.-Szalvátor város és tartozékai részeit bírta egy ideig.” Csánki Dezső Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I-V (Arcanum CD-ROM) Bp. 2002. (a továbbiakban: Csánki, CD.) 30 Eszék vásárvámja és révje (legalább részben) a czikádori vagyis széki apátságé volt már 1196-ban s később is a 14.és 15. század folyamán. Csánki, CD. 31 Hagymás 1480-ban a budavári új káptalané (DL 18 438.), az ugyancsak eszéki uradalomhoz tartozó Jakabfalván pedig 1487-ben birtokos a káptalan (DL 19 311.). Jakabfalva is a Kórógyiaké volt. Ma Jákófalu, Eszéktől délre Verőcze megyében. Hagymás 1450-ben száraz vámjával (és Dráva- szád helységgel) együtt a Tallócziaké volt, akiktől ekkor ítéletileg (kárpótlásul) Supanczi (Zsupanczi) János kezére került. 1469-ben (szintén Drávaszáddal vagy Draszáddal együtt) a Kórógyiak birtokai közt sorolják föl. A Duna és Dráva egyesülésénél fekvő mai Almásnak felel meg. Csánki, CD. 32 1469: DL 32.365.; Bácskai Vera: Magyar mezővárosok a 15. században. Bp. 1965. 25.; Kubinyi: A budavári Szent-Zsigmond, i. m. 20. 33 MÓL Diplomatikai Fényképgyűjtemény (a továbbiakban: DF) DF 248 754. 34 Kubinyi: A budavári Szent-Zsigmond, i. m. 20. 35 Csupor adományainak királyi megerősítése: pl. DL 17 557., 26 802., 27 053., 94 258.; Csupor birtokainak király általi továbbadományozása: pl. DL 28 421., 74 516.
