Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Laczlavik György: A budavári Szent Zsigmond prépostság középkori történetéhez

Laczlauik György:

A BUDAVÁRI KISEBB SZŰZ MÁRIA-, AVAGY SZENT ZSIGMOND-PRÉPOSTSÁG TÖRTÉNETÉHEZ

Az új vagy kisebb Szűz Mária, avagy Szent Zsigmond-egyház prépostsá- gát, még Zsigmond király alapította még 1410 előtt. A káptalan temploma — aminek romjait az utóbbi években tárták fel — a budai várban, az egykori Zsidó utca, utóbb Szent Zsigmond utca és a Szent János utca déli végénél, a volt Honvédelmi Minisztérium épületének délnyugati sarkánál épült.1 A káptalan történetéről, annak feltárásáról már több tanulmány is napvilágot látott. Az alábbi dolgozatban az eddigi eredmények összefoglalására teszek kísérletet.2

Zsigmond király 1408-tól kezdve folyamatosan Budán tartotta udvarát, a kormányhivatalok is végérvényesen átköltöztek Visegrádról. Ezzel összefüggésben nagyszabású építkezésekbe kezdett, aminek része lehetett az új Szűz Mária-káptalan építése is. Az alapító király az 1410-es években talán egy új, nagy, reprezentatív, káptalani jellegű és nagyobb kíséret befogadására is alkalmas templomot akart építeni, valószínűleg a német és cseh királyi udvarokban látottak mintájára.3 XXIII. János pápa egy 1410. augusztus 3-án, Bolognában kelt oklevelében feloldotta Zsigmond királyt az egyházi büntetések alól, többek között azért, mert Zsigmond követének, Ozorai Pipo temesi ispánnak4 előadá1 Kubinyi András: Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig (1514-ig). In: Budapest Története II. Főszerk. Gerevich László. Szerk. Gerevich László, Kosáry Domokos. Bp. 1973. 16., 76-77.; Vö. Gerő Győző: Hol állott a budai Kücsük dzsámi? Budapest Régiségei 19 (1959) 216-217. (a továbbiakban: Gerő: Kücsük dzsámi); Végh András: Buda város középkori helyrajza. Középkori háztulajdonok a budai várnegyedben. PhD disszertáció, ELTE Mediavisztika (Történettudomány) doktori iskola. Bp., 2002. (a továbbiakban: Végh: Buda város középkori helyrajza)

2 A teljesség igénye nélkül a megjelenés időrendjében: Gárdonyi Albert: Buda középkori helyrajza. Tanulmányok Budapest Múltjából 4 (1936) 59-86. (a továbbiakban: Gárdonyi: Buda középkori helyrajza); Gárdonyi Albert: Középkori prépostságok a főváros területén. Történetírás 2 (1938) 182-183. (a továbbiakban: Gárdonyi: Középkori prépostságok); Gerő: Kücsük dzsámi, i. m. 216-217.; Kumo- rovitz L. Bernát: A budai várkápolna és a Szent Zsigmond prépostság történetéhez. Tanulmányok Budapest Múltjából 15 (1963) 109-152. (a továbbiakban: Kumorovitz: A budai várkápolna); Búzás Gergely - Feld István: A budavári Szent Zsigmond-templom és gótikus szobrai. (Kiállítási katalógus) Bp. 1996.; Székely György: A budai Szent Zsigmond-templom kutatástörténetéhez. Budapest Régiségei 33 (1999) 15-18. (a továbbiakban: Székely: Szent Zsigmond-templom); Kubinyi András. A budavári Szent Zsigmond káptalan a késő középkorban. Budapest Régiségei 33 (1999) 19-23. (a továbbiakban: Kubinyi: A budavári Szent-Zsigmond); Végh András: Adatok a budai kisebb Szűz Mária, más néven Szent Zsigmond-templom alapításának történetéhez. Budapest Régiségei 33 (1999) 24-34. (a továbbiakban: Végh: Adatok a budai kisebb Szűz Mária); Feld István: Beszámoló az egykori budai Szent Zsigmond-templom és környéke feltárásáról. Budapest Régiségei 33 (1999) 35-50. (a továbbiakban: Feld: Beszámoló)

3 Végh: Adatok a budai kisebb Szűz Mária, i. m. 25.

4 Ozorai Pipo 1410 júniusától kb. augusztus 20-ig tárgyalt Rómában. Kumorovitz: A budai várkápolna, i. m. 134. 20. jegyzet