Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Kubinyi András: Politikai vitakultúra a Mohács előtti Magyarországon

POLITIKAI VITAKULTÚRA A MOHÁCS ELŐTTI MAGYARORSZÁGON

175

rólag az új nádor hibáival, a király iránti engedetlenségével foglalkozik. Mintha a nemességet akarná felkészíteni a nagy jogtudós leváltására. Császár Mihály nevű királyi titkárt nem ismerünk. Az egyetlen általam ismert hasonló nevű személyt, Császári „Kayser” Mihályt, 1528-ban mint János király állítólagos kémét fogták el, de végül elengedték.37 Nézetem szerint „Császár Mihály” álnév, amely mögött Batthyány Orbán királyi titkár rejtőzik, aki valóban tárgyalt az országgyűlés előtt királyi megbízásból Werbőczyvel Hatvanban. A szerző kétség kívül jól értesült személy volt.38

Forrásunk több szempontból rokonítható Bácsi Ferenc alább tárgyalandó röpiratával. Feltűnő, hogy (az egyházi és világi) urakat gyakran „principes” - nek nevezi.39 A király szájába adva támadja először az „ecclesiastici principes”-t, azaz a főpapokat,40 majd a bárókat. Nem véletlenül, ez a rész a „fidelitas baronum”, a „bárók hűsége” kifejezéssel indul, tehát az uralkodó szerint nem hűek.41 Közvetlenül ezt követi a Szapolyai vajda elleni támadás.42 A vádak utáni összefoglalásban igazságtalanságot vet a király a „principes” fejére, akik az igazi nemesek romlására törekednek.43 Máshol a szerző név szerint támad egyes urakat: Bátori Istvánt,44 Szálkái érseket,45 Bornemisza János budai várnagyot,46 azaz különböző klikkekhez tartozókat. Előfordul ilyen megjegyzés is: „a bárók pedig hűtlenek és a szenátus (azaz a királyi tanács) is az.”47 Még egy igen fontos megállapítást kell idéznünk. „ Ezen kívül, hogy a gyűlést megijesszék, és erősebben haragot keltsenek a legigazságosabb király ellen, 3000 darabontot ültettek a budai vár elé.”48 A király a forrás szerzőjével üzente meg a gyűlésnek, hogy a darabontok nem az ő emberei, a bárók a végek védelmére fogadták fel őket. Mivel abban bíztak, hogy a király pénzén lesznek kifizetve, és ez nem történt meg, hazaküldték a katonákat. A „nemes országlakosok” hallomásból és a megyékbe szétküldött levelekből ezekről értesülvén a szabadságuk érdekében a korábbiaknál gondosabban gyűltek össze.49 Ezzel megkaptuk a kapcsolatot Bácsi röpiratával.

37 Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. 1/7. Sopron, 1929. 311-313.

38 Kubinyi: A magyar állam, i. m. 92-93. A forrás hibás kiadása: Horvát István: Verbőtzi István emlékezete. II. Pest, 1819. 208-236. Az eredetit használtam: LEO 32.

39 Pl. LEO 32. 2, 8, 21, 33, 49. sz.

40 Uo. 12. sz.

41 Uo. 13. sz.

42 Uo. 14-20. sz.

43 Uo. 21.sz. : „Item, quod tales justiciam colentes injusticiam colerent. In nobilium verorum detrimentum intenderent, sua Maiestas litteras oratori conventus per me dedit. ”

44 Uo. 39. sz.

45 Uo. 81. sz.

46 Uo. 118-125. sz.

47 Uo. 65. sz.: „..barones autem sunt infideles et senatus quoque."

48 Uo. 3. sz.: „Insuper, ut conventum perterrerent, ac forcius contra regem justissimum in iram concitarent, racionem ad regiam tria millia darabanti sub arce Budensi considere barones fecerunt. ” Érdekes, hogy a zsoldos gyalogosokra a szokatlan darabont kifejezést használja. A szó különben „Pedites stipendiariorum, vulgo »drabant•<” formában 1439-től, a 16. század elején darabonto és darabontus formában fordult elő. A Magyarországi Középkori Latinság Szótára. Lexikon Latinitatis Medii Aevi Hungáriáé. III. Kiadásra előkészítette: Boronkai Iván, Bellus Ibolya. Bp. 1992. 5.

49 U.o. 4-7. sz.; 4. sz.: „huiusce rebus nobiles regnicole auditis atque litteris per comitatus visis”.