Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Kőfalvy Tamás: Malmok és malomhelyek a pécsváradi konvent hiteleshelyi gyakorlatában (1254-1526)

MALMOK A PÉCSVÁRADI KONVENT HITELESHELYI GYAKORLATÁBAN 161

Ha lehetőség volt rá, az is megtörténhetett, hogy a malmokat — minthogy szétszedésük és összeszerelésük viszonylag könnyű volt — a hatalmaskodók egyszerűen elrabolták. Ez történt 1349-ben, amikor Szekcsői Herceg Péter a bátmonostori nemesek két malmát raboltatta el.44 A malmok mellett hasonlóan értékes zsákmánnyal kecsegtetett a malomból hazafelé tartók kifosztása is. 1462-ben Kőrös megyében — egyéb különböző hatalmaskodások mellett — az elkövetők a malomból két szekérrel hazafelé tartó jobbágyokat vertek meg, szekereiket és a náluk lévő, 60 aranyforint értékű javaikat elrabolták,45 egy másik jobbágyot pedig, aki a malomból, szekerén 6 zsák liszttel és egy ökörrel hazafelé tartott, elfogták, javaival együtt elhurcolták, és csak 12 aranyforint váltságdíjért engedték szabadon.46

A malmok körüli viszályok oka sok esetben az volt, hogy a malomhoz tartozó gát47 könnyen áradást okozhatott.48 1505 szeptemberében a pécsváradi konvent hat jelentő oklevelet49 adott ki a nádor számára, amelyek mindegyikében azon károk felsorolása áll, amelyeket az okozott, hogy Keresztúri Miklós és Gibárti Ferenc, a Baranya megyei Markfalva nevű birtokuk területén, a Bewl nevű folyón lévő malmuk gátját, amely Bayna-i Both András szlavón és horvát bán Baranya megyei Makrath nevű birtoka felé húzódik, annyira megmagasították, hogy a víz áradása Andrásnak számos ott fekvő birtokát, illetve az azokhoz tartozó legelők, erdők és szántók nagy részét elpusztította. A víz által okozott kár becsült összértéke meghaladta a 6200 aranyforintot.

A hiteleshelyek fennmaradt okleveleiben malmok, malomhelyek és tartozékaik kevésbé konkrét említéseivel is találkozhatunk. Az egyes birtokok adásvétele során gyakran említenek malmokat és malomhelyeket az adott birtok tartozékai között. Ezek az említések különösen a 15. század végén, illetve a 16. század elején szaporodnak meg, jelezvén a malmok számának növekedését.

44 1349. május 25.: DL 76 932.; kiadása: Zichy II. 379-380. A malmok mellett hasonlóképp nem okozott nehézséget a zömében szintén fából épült házak elrablása, elszállítása sem. 1360-ban szenterzsébeti nemesek két teljes falu házait szállíttatták el jobbágyaikkal. DL 91.

45 1463. január 3.: DL 33 811.

46 1463. január 3.: DL 33 812.

47 A vízimalmok esetében - sokszor még a hajómalmok esetében is - általában szükség volt arra, hogy a kerekeket hajtó vízfolyást megfelelő irányba tereljék, illetve gátak segítségével a megfelelő mennyiségű és sebességű vízhozamot biztosítsák. Endrei: A magyar hajómalom, i. m. 9.

48 Az ilyen jellegű kártételekről lásd még Tringli: A magyar szokásjog a malomépítésről, i. m. 253-255.

49 1505. szeptember 20.: DF 233 300., DF 233 303., DF 279 383., DF 279 384., DF 279 480., DF 279 484.