Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Kordé Zoltán: Szentgyörgyi János erdélyi vajda tevékenysége 1465-67-ben
SZENTGYÖRGYI JÁNOS ERDÉLYI TEVÉKENYSÉGE 1465-1467-BEN 149 Úgy tűnik tehát, hogy a fiatal Szentgyörgyi és Bazini gróf az uralkodó elvárásainak megfelelően oldotta meg a méltóságviselésből adódó feladatokat: személyesen vette kézbe az ügyeket biztosítva ezáltal a vajdai hivatal folyamatos működését, ezalatt pedig kiépítette saját apparátusát. Ahhoz azonban, hogy tevékenységéről megfelelő képet alkothassunk, közelebbről is szemügyre kell venni az általa elvégzett munkát. A vajdai jogkör fontos eleme az igazságszolgáltatás. A szakirodalomban az az álláspont alakult ki, hogy a 14. század második harmadától kezdve a vajdai szék — az egyházi ünnepek nyolcadához igazodó bíráskodás — kikerült az egyéb dolgokkal elfoglalt méltóságviselők kezéből: „rendszeresen az alvajda tartotta az octavalis törvényszékeket a 15. század utolsó negyedéig, mikor is Magyar Balázs, Bátori István és utódaik ismét maguk vették kezükbe a nyolcados törvényszékek vezetését. ”18 Adataink azonban ellentmondanak e megállapításnak. Mint láttuk, a vajda folyamatosan Erdélyben tartózkodott, számos esetben Tordáról, az oktavális törvényszék színhelyéről keltezte okleveleit. 1467. január 26-án Sánta Tamás amiatt tiltakozott, hogy Szentgyörgyi János május 1-re (Szent György nyolcadára) halasztotta a panaszos perét, amit egyszer már október 6-ról (Szent Mihály nyolcadáról) elnapolt január 13-ra.19 Az oktavális törvényszékek sok esetben Szent György és Szent Mihály napjának nyolcadához igazodtak,20 az oklevél szerint pedig ezen alkalmakkor maga a vajda intézkedett. 1466. augusztus 13-i diplomájában Szentgyörgyi János a saját vagy helyettesei színe elé idézi (Szent Mihály nyolcadára) a birtokba iktatással kapcsolatos esetleges ellentmondókat: „Contradictores vero si qui fuerint evocet eosdem contra praefatum exponentem ad octavas festi beati Michaelis archangeli nunc proxime venturi nostram aut vicevaivodarum nostrorum in praesentiam.”21 Mindezek alapján úgy tűnik, hogy több alkalommal maga a (Tordán egyébként sokat időző) vajda tartotta az oktavális törvényszéket. Az igazságszolgáltatás másik fontos fóruma a generalis congregatio volt. Magát az elnevezést ekkoriban már többféle, eltérő jellegű gyűlésre is alkalmazták. Ezek elkülönítése az átfedések és az adatok hézagos volta miatt nem könnyű feladat és további kutatásokat igényel. A Szentgyörgyi János által tartott első ismert generalis congregatióra 1466. január 2. előtt került sor Szent- márton mezővárosban (in generali congregatione nobilium harum partium Trans- silvanarum in opido Zenthmarthon proxime celebrata).22 A fogalmazásból kivehetően itt a hét vármegyebeli erdélyi nemesek közgyűlése zajlott. A bírósági közgyűlések egy másik fajtáját a többnyire a király parancsára összehívott klasszikus vajdai generalis congregatiók képezték. A kutatásban elterjedt az a nézet, hogy a XV század közepére a klasszikus vajdai generalis congregatio elsorvadt, maga az elnevezés pedig átszállt a szintén Tordán ülésező vajdai, alvaj18 Janits [Borsa] Iván: Az erdélyi vajdák igazságszolgáltató és oklevéladó működése 1526-ig. H. é. n. [Bp. 1940.] 33. (a továbbiakban: Janits [Borsa]: Az erdélyi vajdák) 19 Jakó: A kolozsmonostori konvent, i. m. I. 1723. sz. 20 Janits [Borsa]: Az erdélyi vajdák, i. m. 33-34. 21 DF 244 887., US. VI. 252. 22 Jakó: A kolozsmonostori konvent, i. m. I. 1679.
