Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Gerics József: A képviselet középkori országgyűléseinken

A KÉPVISELET KÖZÉPKORI ORSZÁGGYŰLÉSEINKEN 127 Ezen nem változtat az sem, ha a várost pars regni, membrum regni, pars coronae vagy membrum coronae névvel illetik; mind a regnum, mind a corona földrajzi, territoriális jelentésben szerepel. A településekre alkalmazott fenti kifejezések földrajzi jelentését általá­nos, európai vonatkozásban Jacobus de Ravanis Toulouse-i és Orléans-i jogász 1270. körüli megjegyzése világítja meg. Eszerint „mivel az a fej, az ország koro­nája a közös haza (corona regni est communis patria, quia caput)”.19 Az „ország testének” jelentése az 1518.évi tolnai cikkelyekből állapítható meg pontosan. A cikkelyek szerint: „Amikor ... majd Jajca elesett... hamarosan vége lesz Szlavóniának, Pozsegának meg Valkónak; amikor ezek bajba kerül­tek, akkor az ország testének belseje (corpus Regni internum) néz hasonló rom­lás elébe”.20. Egyértelműen ugyanez a szó jelentése II. Ulászló Sopronnak kül­dött levelében (1501): „...ti ennek a mi országunknak a testéből (de corpore huius regni nostril valók vagytok”, és az ország védelmének ügyei „titeket ugyanazokkal az országlakosokkal (sicuti eosdem regnicolas) egyenlően érinte­nek”.21 A corpus földrajzi értelme mellett a membrum corporis ugyanilyen je­lentése szintén világos. Raguzát latin oklevele önmagát, mint várost írja tartozékaival együtt is­mételten Magyarország tagjának (membrum unicum, membrum Precipuum), s vulgáris nyelvű oklevelének felsorolásai: „Magyarország többi tagjai, városai, földjei és helyei (li altri membri, cittá, tenute e luogi)” közül egyik sem hagy te­ret a nem-földrajzi értelmezésnek, főként nem a helyek (luogi). Ha Kubinyi András a melléktartomány jelentést mindenképpen alkalmazni akarja Raguzá­ra, illetve a membrum regni-re, és a melléktartományt is a membrum regni je­lentései közé kívánná sorolni, akkor a szó értelmének mértéktelen bővítésével az így nevezett melléktartomány(oka)t is a „rendi ország” tagjává kellene nyil­vánítani, vagyis a városokkal egy sorban „országrendiséggel” kellene felruház­ni. Am ezzel a városok Kubinyi professzor szerinti membrum regni mivolta és országrendisége tartalmát és értelmét veszítené, üres szólammá lenne. Az olvasók számára Kubinyi András megnehezíti saját álláspontjának a megismerését. Tartózkodik ui. a rendi gyűlések mibenlétéről vallott felfogásá­nak a kifejtésétől, s pl. a korporatizmusra, vagy Marongiu elgondolásaira vo­natkozó véleményének közlésétől. Hivatkozik ugyan pl. a Mitteis és Schlesin­ger által élesen bírált Otto Brunnernek a szerintünk Magyarországon alapta­lan következtetésére, aki „a tartományi rendekhez tartozást már a tartomány­gyűlési megjelenéssel igazoltnak” veszi, s Kubinyi András magáévá teszi azt a gondolatot is, hogy az „országgyűléseken való megjelenés... döntési jog nélkül is hasznot hozhatott mind az uralkodónak, mind a városoknak”.22 Ám így elkerüli 19 Idézi Gaines Post: Studies in Medieval Legal Thought (Public Law and State). Princeton, 1964. 341. 20 Josephus Nicolaus Kovachich: Sylloge Decretorum Comitialium Inclyti Regni Hungáriáé I-II. Pesthini, 1818. I. 132. 21 Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. Oklevelek, I. rész. I-VII. Sopron, 1921-1929. VI. 195. ( 183.SZ.) (a továbbiakban: Házi) 22 Kubinyi 2003, i.m. 63-64. - Otto Brunner álláspontjának németországi bírálatát ismerteti Genes 1987, i. m. 83-84. Brunner rendiségtörténeti kutatásainak érvényét Ausztriára nézve is csak kor­látozottan fogadják el. Egyoldalúság lenne őt a német kutatás netáni reprezentánsának nyilvánítani.

Next

/
Thumbnails
Contents