Benkő Samu: Documenta neglegta : Az 1848. évi erdélyi forradalom forrásait publikáló román akadémiai kiadványból kihagyott iratok : 1848. március 4.-1848. június 26.(Budapest, 2008)
Levéltárak
politizál; ezek, ha tettre kerül a dolog, mind elhallgatnak. - Egynéhányan székely fiakul, kik Hunyad megyében Déván lakunk, életre, halálra elhatározók tehetségünk szerint mindent megtenni az új rendszer s a magyar minisztérium kormányának, amennyiben azt megérthetjük, szilárdítására, s ezt megkezdettük a Hunyad megyei főispánnak, Nopcsa Lászlónak - kinél nagyobb despota s a reformnak nagyobb ellensége soha sem volt megbuktatásán; ez Isten kegyelméből sikerült, ámbár 5-6000 olyan oláhul beszélő nemes ember volt mellette, kik őt úgy nézték, mint védangyalukat az adózás és közteherviselés ellen, de a baj mégsem szűnt meg egészen, mert élnek a Nopcsa árvái, kiket ő a szegénység vérével tartott a maga önkényű uralkodásának fenntartására, kik azon hitben, hogy Nopcsa vissza áll, mindent elkövetnek az ügy gyengíttetésére, de Hunyad megye csak egy megye, s e magára nem buktatná meg az uniót; nagyobb a baj a fegyvert viselő székelyek közt, kik ha félre vezettetnek, megsirathatatlan a kár, bizonyos lévén, hogy Erdély ereje a székelységben áll, hogy tehát a bajon itt is segíthessünk, miután megtudtuk, hogy a fegyveres székelység tévútra vezettetik, felosztottuk magunkat, s közülünk Gaál Dániel bement Háromszékre, hol egynéhány lelkes ifjú emberrel oda vitte a dolgot, hogy a 2 lk Székely gyalogezred egészben, a huszárok közül azok, kik Háromszéken laknak, kitűzték a háromszín lobogót, s egy szívvel, lélekkel megesküdtek az unió ügyét az utolsó csepp vérig nem hagyni, hihetőleg az 1 so (csíki) gyalogezred s az ott lakó huszárok is azt fogják tenni, mi ha megtörténik, akkor sem az uniót, sem nemzetiségünket nem féltem. Úgy de az ország gyűlése még messze van, addig egy jócska összeg pénz és egy tekintélyes csábítás mindent elronthat, vagy legalább sokat gyengíthet. Hogy tehát a veszedelmet elkerülni lehessen, szabadságot veszek magamnak a következendő ajánlatot tenni: Erdély az 1791 beh 6* törvénycikk szerint úgy van őfelsége alatt, mint magyar király alatt s mint a magyar koronához tartozó ország, innen az őfelsége minisztériumának unió előtt is nem csak joga van, de kötelessége is az erdélyi dolgokba beavatkozni, különösen fenyegető veszedelem idején, midőn - mint most - az erdélyi kormány ennek elhárítására aligha elég erős; ahonnan szükségesnek látom, hogy a minisztérium a székelyek hadi parancsnokságát, főként a már nyilatkozott 2 lk ezredét, rögtön vegye által, oda nemzeti lobogóval küldjön egy hadi parancsnokot, azon ígérettel, hogy súlyos terheik az unió után törvényhozás útján bizonyosan megkönnyíttetnek, a polgári kormányzás megmarad a Főkormányszéknél az unió bevégzéséig; vajha őfensége a nádor bár egy pár napra beszaladhatna, így mindent, de mindent megnyernénk. Ezen a magyar minisztérium-
