Benkő Samu: Documenta neglegta : Az 1848. évi erdélyi forradalom forrásait publikáló román akadémiai kiadványból kihagyott iratok : 1848. március 4.-1848. június 26.(Budapest, 2008)
Levéltárak
ben a Magyarhon fejlettebb politikai állásával összhangzóbb úrbéri viszonyokat megszüntető üdvös törvények bennünket egészen készületlenül leptek meg. Mert az Erdélyhoni törvényhozás csak a legközelebbi országgyűlésen hozván úrbéri törvényeket - de azok sem lévén még életbe léptetve -, földesúr és úrbéres között az úrbériség kérdése felett a legnagyobb zavar létez; s a többnyire tudatlan oláhságból álló jobbágyok azon balhiedelemben lévén, hogy amit csak birtokukba vehetnek, mindaz a törvények értelmében övék leend: a földesurak majorsági birtokait is erőszakkal foglalgatják. Mely állást még aggasztóbbá teszen azon körülmény, miszerint itten a magyar elemet - a magyart annyira gyűlölő oláhság szinte hatszoros arányban múlja felül: s így a kevés magyar földbirtokosság - a kitörés esetében - a felbőszült oláhságnak könnyen véres martalék] a lenne. Annálfogva midőn a Magyarhoni több szomszéd megyékben a mutatkozó lázadás csírájában leendő elfojtására rögtön az oda már megrendelt katonai erő alkalmaztatik: nékünk ily vészterhes körülmények között s Magyarhon legszélében, minden rendes katonai erő nélküli védtelen állapotban kell lennünk. Mutatja ezen veszélyes állásunkat báró Bánffy Ádám úr és özvegy Cserei Sámuelné Balásy Borbála asszony azon panaszos jelentésük, mely szerint a csőgi határban létező valóságos majorsági birtokaikat a csőgi oláh lakosok erőszakosan elfoglalták, s célba vették maguknak eltulajdonítani. Mely komoly figyelmet igénylő esemény körülményes kinyomozására és a községnek az ily erő szaktételektől okos felvilágosítás útján leendő visszatartóztatására nézve választmányunk rögtön intézkedést tőn: de az ./. ide csatolt 96. rendőri számmal jegyzett jelentésből s annak záradékaiból kitetszőleg és még inkább az ott kinn volt biztosság előadása után ítélve, a csőgi lakosok értetlenséggel párosult ingerültsége oly általános és oly fokon áll, miszerint nincs remény, hogy a különben is tudatlan oláh község felbőszült szenvedélyét okkal meggyőzni lehessen; választmányunk pedig ezen minden törvényes függést felforgató tényt - mit okkal nem lehet - erővel is meggátolni célszerűnek s múlhatatlanul szükséges teendőnek véleményezi. Mert ezen lépést nemcsak a birtokjog szentségét megsértő erőszakos foglalásnak már magában büntetésre érdemes volta, hanem fennebb érintett sajátságos helyzetünk s körülményeink is igénylik; annyival is inkább, mivel valószínű hír szerint a körül fekvő községek a csőgiek ezen tettét nagy figyelemmel kísérik, s már előre tervezik - a sikerülés esetére - a hasonló erőszakos merények elkövetését.
