Benkő Samu: Documenta neglegta : Az 1848. évi erdélyi forradalom forrásait publikáló román akadémiai kiadványból kihagyott iratok : 1848. március 4.-1848. június 26.(Budapest, 2008)

Levéltárak

19. §. A jelen törvény 9. és 10-ik §-ai eseteiben csak az illető testületek által hozott határozat folytában indíthatja meg a közvádló a megtorló keresetet. 20. §. Egyéb esetekben a kereset csak az illetőnek panaszára indíttathatik meg. 21. §. Úgy a közvádló, mint a panaszló fél vádlevelében tartozik szabatosan és világosan kijelölni azon izgatást, felhívást, sértést, meggyalázást, megbecstelenítést, melyet megtoroltatni kíván, különben a bűnvizsgáló bíró által kívánatától egyszerűen elmozdíttatik. 22. §. A bűn vizsgáló bíró a vád feladása után a nyomtatványokat vagy metszvényeket, ha szükségesnek ítéli, tüstént zár alá veheti, mely eljárásáról rendes jegyzőkönyvet készít. Ha a vád alól a bepanaszlott feloldoztatik, a lezároltakat a vizsgáló bíró köteles, 200 forint büntetés terhe alatt, azonnal kiadni. 23. §. Midőn a keresetet a közvádló hivatalból indítja meg, az ugyanazon hatóság esküdtbírósága által ítéltetik el, melynek kebelében a vádlott lakik, vagy hol a mű megjelenvén, az aláírt példány beadása történt. Midőn pedig a kereset a panaszló fél folyamodására indíttatik meg, amely hatóságban a panaszló fél lakik, az ügy abban is elítéltethetik. 24. §. A megbecstelenítő, meggyalázó, sértő állítások bebizonyítása nem engedtetik meg, kivévén, ha valaki mint tisztviselő vagy közmegbízott cselekedett, és a felhozott tények e korbeli eljárására vonatkoznak. Ez esetben, ha a tény bebizonyíttatik, a vádlott tette számítás alá nem jöhet, kivévén azon megbecstelenítést, mely annak folytában megtörtént, anélkül, hogy magából a tettből szükségképpen következett volna. 25. §. A meggyalázott, megbecstelenített panaszló fél erkölcsi magaviselete mellett tanúkat hallgattathat ki, de a vádlott annak erkölcsisége ellen tanúk kihallgatását nem követelheti. 26. §. Az elmarasztaló ítélet meghozatván, azonkívül, hogy ez az elmarasztott költségén közzé tétetik, egyszersmind a lefoglalt darabok elnyomása vagy megsemmisítése egészen vagy részben elrendeltetik. 27. §. Ki az ekképpen elmarasztaló ítélet által sújtott elmeművet sajtó útján újra közzé teszi, vagy árulja, a szerzője ellen hozathatott legnagyobb büntetéssel fog illettetni. 28. §. Minden olyan sajtóvétség, mely ellen hivatalbóli megtorlásnak van helye, hat hónap múlva; amely ellen pedig csak magánkereset indítható, 2 év múlva idősül el.