Brodarics-emlékkönyv. Egy különleges pártváltás a mohácsi csata után (Budapest, 2011)

III. Brodarics István szerémi püspök búcsúlevele I. Ferdinánd királyhoz (1527. március 18., Dévény)

III. BRODARICS ISTVÁN BÚCSÚLEVELE ES EGYEB FORRÁSOK

ogo

A töröl? szultánok genealógiája Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Cod. Lat. 378 (1502-1512)

A török szultánok genealógiája Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Cod. Lat. 378 (1502-1512)

A város telve emberek és állatok tetemeivel. Ki ne siratná és gyászolná, ezt látva, e hatalmas város ily gyors vesztét és elnéptelenedését? Ily hirtelen pusztulását — mondom — egy hatalmas országnak, mely egyedülálló Európában, és a királyságok királysága? Melynek jóságáról és termékenységéről most bővebben értekezem, hogy mindenki megértse, nem ok nélkül nevezték és tartották azelőtt a királyságok királyságának. Először is vegyük szemügyre a föld jóságát, a mező termékenységét, mely szőlővel, mindenfajta gyümölccsel, kertektől viruló hegyekkel, dús rétekkel annyira kitűnő, hogy Itália sem múlja felül, pedig azt a világ virágának nevezik, kivéve a gránát- vagy pun almát, amelyet azonban édességben és zamatban a többi hasonlóan nemes gyümölcs pótol. És hogy a részletekről egyenként beszéljek: Nemde Magyarország tartománya termi a sima és könnyű, vácinak nevezett bort, mely olyan átlátszó, mint a víz, a tüzesebb és erősebb, vörös és fehér somogyit, a legkiválóbb fehér és vörös szerémit, melyről úgy tartják, hogy vetekszik akár a krétaival, akár a korzi- kaival, emiatt tiltotta meg Probus császár39 minden szőlő művelését, kivéve Pannóniában, vagyis a szerémit, és Galliában, melyek az egész világon kitűnnek. A mezők termékenységéről. Hosszú tapasztalat bizonyítja, hogy Temesvár közelében ha valaki kavicsot vet, az három év múlva búzává változik. Melyik paraszt megy ölre ebben az országban szomszédjával a mezsgye átlépése miatt? Hiszen mindenkinek szabadságában áll annyi holdon vetni és aratni, amennyin akar. A parasztok a nemesektől félnek, ha több termést takarítanak be, mint amennyit évi adó fejében uruknak beszolgáltatnak, mert ha bővelkednek terményben, az a nemesek zsákmányává válik. A nemesek elrabolják azt, amiből a parasztnak sok van, ez teszi a parasztot hanyaggá és lustává. Egyébként ez a föld, ha művelik, annyi termést ad, hogy két királyságnak elég lenne, de a szegények minden tápláléka martalék és préda a nemesek számára, akik halálra kínozzák alattvalóikat, ha látják, hogy élelemben és más szükségesekben bővelkednek. Ki tudná elbeszélni a mindenféle hal bőségét? A Tibiscus, melyet korunkban Tiszának neveznek, annyira hemzseg a haltól, hogy ha medréből kilép, és beomlik a mocsarakba, a disznókat hallal hizlalják. Gyakran látni, hogy a lovat itatásra vezető szolga itatás közben vödrével halat merít. Hogy e folyóban mekkora tömegű keszeg van, nyilvánvaló, ha megfigyeli valaki, amint a levegőn naptól szárított, majd besózott keszeget rakott szekerekkel szállítják külső nemzetekhez. Efféle, hallal megrakott szekér évente megszámlálhatatlan érkezik Bécsbe. Nem feledkezhetünk el a tokhalról, amelyet közönségesen vizának mondanak, a szálka nélküli halról, mint Mela írja,40 mely a Fekete-tengerből Magyarországig felúszik a Dunán. Bécsben némely nap kétszázat láttam, máskor többet is. Hogy elhallgassam azonközben a többi, végtelen sok halfajtát, mely Magyarországról kerül Bécsbe, és melynek sem számát, sem nevét nem könnyű megtudni. Nosza, beszéljünk most a mindenféle baromról, amely Európa e csodás vidékén legel, a bikákról,

39. Probus római császár 276-tól 282-ig uralkodott. Szeremségi születésű; a hagyomány szerint ő honosította meg a szőlőművelést a mai Magyarország területén.

40. Pomponius Mela római földrajzi író az 1. században élt.