Brodarics-emlékkönyv. Egy különleges pártváltás a mohácsi csata után (Budapest, 2011)

III. Brodarics István szerémi püspök búcsúlevele I. Ferdinánd királyhoz (1527. március 18., Dévény)

5. Johannes Cuspinianus röpirata

őseitől tanulta, egy egész éven át hatalmas hajé)hadat készített, hogy azzal a Duna ellenében Magyarországra törjön, aminek elözönlésén már régóta gondolkozott; ekkorra a telhetetlen fenevad már rég felfalta Bulgáriát, Mesiát, Illyricum és Horvátország egyes részeit Görögországgal egyetemben. Hogy mindent rendben előadjak, így fogott a dologhoz. A Dunába, melyet alsó szakaszán Histernek neveznek, három hatalmas folyam ömlik Nándorfejérvár mellett. A Száva, a Dráva, a halban bő Tibiscus, melyet korunkban Tiszának mondanak, Segedunumnál belép a Dunába, miután medrébe fogadta a Köröst és a Marost, itt lesz legszélesebb a Duna medre. A 1 legyen túli Oláhországban25 26 27 28 összeszűkül a magas és - hogy úgy mondjam — égbe nyúlé) hegyek miatt, de bámulatosan mély itt, úgyhogy azt mondják, a Decibal király legyőzésére a perzsák ellen vonuló Traianus császár megragadva az alkalmat, egykor a Duna fölött csodás mesterséggel és leleménnyel hidat vert, melynek maradványai máig fennmaradtak e felirattal: „Traianusé, Nerva fiáé, a császáré és igaz főpapé”, amit még a legműveltebbek közül is kevesen tudnak. Innen nem messze forrás fakad, amelyet általában a Szent Keresztének mondanak, és jeles csodákkal fényeskedik. Valahányszor ugyanis Magyarország valamelyik királya meghal, vagy valami veszedelmet kénytelen vállalni, a forrás vize vérré válik; számos emberi betegségre hasznos gyógyszer. Hz a lakosság előtt széltében-hosszában ismeretes, és hosszú tapasztalat bizonyítja. Hz év következő tavaszán tehát, mialatt a magyarok Hpimenidész álmát alud- ták,2H táncnak és bornak hódoltak, Solomet, a vérszomjas zsarnok, számlálhatatlan kisebb- nagyobb, ügyes és fürge hajót, amelyet az étkor celoxnak nevez, megrakva élelemmel és hadi szerszámmal, nagy sereg élén betört Magyarországra. Mondják pedig, hogy a kocsisok és markotányosok haszontalan tömegén kívül kétszázezer ember volt a hadseregben, harmincezer teve, mely a roppant tüzérséget, az élelmiszert és az egyéb felszerelést szállította, válogatott lovasság, gyalogosok, kiket közönségesen janicsároknak hívnak, kik majd mindahányan keresztény vérből származnak, kiket tized fejében ragad el szüleiktől, és gladiátori mesterségre, katonai hivatásra nevel rá. Ezekre bízza tulajdon testének őrizetét, valahányszor tábort vernek, sátrában őrökként tartja őket, és parancsa nélkül egy tapodtat sem mozdulhatnak el a császár mellől. Többi szolgáiról, akiket foglalkoztat, most nincs helyünk értekezni, másutt bőven írtunk ezekről. Miután tehát Solomet elhagyta Nándorfejérvárt, először egyenesen Szalánkemén erődített várához vonult, és fáradság nélkül elfoglalta. Azután megtámadta a hozzá közel fekvő várakat és városkákat, míg el nem érkezett a derék férfiakkal, kiváló katonákkal bőven megrakott, élelemmel, hadigépekkel alaposan felszerelt Péterváradjához. Mihelyt megállapodott, néhány napig erőlkö25. 11elvesen: Singidinumnál, azaz Mgrádnál. (Nem Szegedről van tehát szó.)

26. I lavasalföldön.

27. Traianus római császár a dákok elleni hadjárat során 103 és 105 közt építtette több, mint egy kilométer hosszéi, híres Dnna-hídját a mai Turnu Severin Drobeta vidékén. A közölt szöveg a Kazán szoros szerbiai oldalán levő Traianus tábláé rövidítve. A Vaskapu vízi erőmű létesítésekor ezt a táblát kiemelték eredeti helvéről, és az új vízszint fölött helyezték el. (A szoros túlsó partján levő Széchenyi-emléktábla víz alá került.)

28. Hpimenidész görög jós a monda szerint ifjú pásztorként negyven évig aludt egyfolytában egy krétai barlang mélyén.