Brodarics-emlékkönyv. Egy különleges pártváltás a mohácsi csata után (Budapest, 2011)
III. Brodarics István szerémi püspök búcsúlevele I. Ferdinánd királyhoz (1527. március 18., Dévény)
III. BRODARIC5 ISTVÁN BÚCSÚLEVELE ES EGYEB FORRÁSOK A töröl? szultánok genealógiája Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Cod. Lat. 378 (1502-1512) A török szultánok genealógiája Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Cod. Lat. 378 (1502-1512) kegyetlen zsarnok dühöngését, és a gyorsnál is gyorsabban segítenie kell, ha a kereszténységet meg akarja óvni és tartani. Isten veled, főtisztelendő és kitűnő fejedelem, vedd jó néven írásomat. Beszéltek számosán, fognak is még beszélni sokan a mohamedán szekta kegyetlenségéről, arról, hogy milyen istentelenül dühöngött mindig a keresztény vérben, hogy olyan, mint a farkas, mely a ragadozástól válik napról napra vadabbá, holott mindenek között a legasszonyosabbak és legpuhányabbak az ázsiaiak, amint régen mondták róluk: „O, frígek, csak okosan, frígek, hagyjátok a fegyvert a férfiakra!” Lám, az egykor derék görög nemzet is annyira elkorcsosult, beleromolván a mindenféle élvezetekbe, hogy saját származására sem emlékszik. Merthogy a törökök között nincs nagyobb vétek, mint nem vétkezni. Ha mégis szabad volna kérnem valamit kedvem szerint a hatalmas jó Istentől a kereszténység közös javára, nem kérnék mást, mint hogy az összes keresztény fejedelmek vigyázó hűséggel fontolják meg: amikor a kereszténység kegyeden ellensége, Szolejmán török fejedelem nemrég elhatározta, hogy ütközetbe bocsátkozik Lajossal, a magyarok jámbor királyával, elhatározását győztesen, mégpedig Budán meg az erőszakkal elfoglalt Magyarországon gyújtogatással, emberek irgalmadan öldöklésével véghez is vitte. Nem hiszem, hogy akad köztetek, ó, fejedelmek és Szent Római Birodalom előkelői, aki szívesen tespedne tunyán és részvétlenül otthon, ellenkezőleg, ki-ki azon iparkodik, hogy saját képessége szerint megtorolja ezt a vereséget, és a legderekabbak minden egyebet hátrahagyva, a legcsekélyebb késedelem nélkül sietnek, hogy saját kezükkel álljanak bosszút vitézül, nehogy ez a kegyetlen és vérszomjas fenevad szarvát szegezve, veszett kutyaként szélesebb körben tomboljon Krisztus nyáját pusztítva, és torkát tátva azt is fel akarja falni, ami Magyarországból megmaradt. Nos, Szelim zsarnok, emennek szülője, az előző esztendőben, hogy innen kezdjem (mert haszontalannak vélem bővebben ismételni, ami ötven vagy több esztendeje történt, Mátyás király meg Hunyadi János uralkodása alatt, amikor a megvert és táborukból kikergetett törököket elűzték, Belgrád megszabadult az ellenségtől, jóllehet a törököt már akkor is a népek félelmének nevezték, azt akarom elmondani, amit saját korunk látott, és — jaj, jaj - tapasztalt, amit könny nélkül alig lehet elbeszélni), szóval mikor Szelim24 az előző esztendőben a szultán legyőzése, Paleszdna, Szíria és Alexandria elfoglalása, aztán Sophinak, a perzsák királyának és számos helynek a meghódoltatása, adófizetésre kényszerítése után meghalt, hátrahagyva atyjánál vadabb fiát, Solometet, miután a balvégzet rendeléséből hanyag és szundikáló magyaroktól elragadta az ország kulcsát, Nándorfejérvárt, amelyet a \ régiek Taurunumnak vagy Belgrádnak hívtak, vagy hogy igazabban szóljak, inkább a magyarok veszítették el tunyaságukkal, azután elfoglalta Rhodosz nemes szigetét a hanyagul őrködő keresztény fejedelmek hasonló lomhasága miatt; Szelim meghalván, atyjánál sokkal kegyetlenebb és vérengzőbb fia, Solomet, őseinek nyomdokait követve, hogy bekebelezze a keresztény világ többi tartományát is, ahogy 24. I. Szelim török szultán 1512-től 1520-ig uralkodott.
