Brodarics-emlékkönyv. Egy különleges pártváltás a mohácsi csata után (Budapest, 2011)
II. Egy humanista főpap-politikus útkeresése Mohács után
II. EGY HUMANISTA FŐPAP-POLITIKUS ÚTKERESÉSE MOHÁCS UTÁN <8><M> <8>---------(s őt valójában még a következő esztendőkben is) az osztrák főherceg katonai és anyagi lehetőségei alig voltak jelentősebbek a magyar trón megszerzésére készülő, majd azt sikerrel elnyerő Szapolyainál. Ekkor ugyanis még sem cseh, sem német király nem volt (V. Károly császártól (1519—1556] gyors segítségre csak korlátozottan számíthatott), a magyar korona megszerzéséhez így elsősorban az osztrák rendek katonai és német (főként augsburgi és nürnbergi) kereskedő bankárfamíliák, köztük a Magyarországon is érdekelt Fuggerek támogatására számíthatott. Mint az előző alfejezetben már megismerhettük, búcsúlevelében Brodarics kétségbe vonta Ferdinánd azon érvelését is, miszerint neki az örökösödési szerződések alapján lett volna jussa a magyar koronára, mivel az csak az országlakosok szabad választása útján nyerhető el. Négy-öt ember választását pedig, ahogy ez Ferdinánd esetében állítása szerint Pozsonyban történt, nem tekinti elégséges legitimációnak. Ezen a téren a főpap megnyilatkozásai azonban nem feleltek meg teljességgel a valóságnak. Noha az osztrák főherceg idegen és részben magyar tanácsadói hatására kétségkívül előszeretettel hangoztatta, sőt fogadta el az örökösödési szerződéseket és az öröklési jogot, miként a fentiekben részletesen láthattuk, pozsonyi választása megfelelt a régi szabad királyválasztások hagyományainak, és egyáltalán nem négy-öt ember, hanem az ország legbefolyásosabb és regionálisan is legnagyobb hatalommal (legtöbb várral) rendelkező urainak meghatározó támogatásával zajlott le. Ezt pedig maga az eseményen jelenlévő kancellár is jól tudhatta, így érvelése e pontjaiban már inkább keresett pártot váltó döntésére (ön)igazolást, mint követte vagy fogadta el a valós eseményeket. Ezzel volt magyarázható az is, hogy — amint erre már ugyancsak utaltunk — az új urának kiszemelt Szapolyai megválasztását és megkoronázását annak ellenére is egyhangúnak nevezte, hogy azon az ország Aranyozott ezüstből készült kapocs Magyar Nemzeti Múzeum, 60.72.c (15. század vége - 16. század eleje)
