Brodarics-emlékkönyv. Egy különleges pártváltás a mohácsi csata után (Budapest, 2011)

I. Sorsforduló a magyar történelemben: Mohács és következményei

5. Nagyhatalmat? frontvidéhén. a három részre szabadó ország (1541)

nak fejlesztésében azonban elévülhetetlen feladata, szerepe és jelentősége maradt.

A késő középkori magyar királyi főváros elvesztése Habsburg Fcr- dinánd Magyar Királyságának fejlődését is döntő mértékben meghatározta. F'.gyrészt ezzel a történeti Magyarország területe tartósan három részre szakadt: 1. az Oszmán Birodalomhoz csatolt és a következő évtizedekben egyre bővülő megszállt területekre (a török hódoltságra), 2. az I. Ferdinánd által kormányzott, egyre fogyatkozó területű Magyar Királyságra, 3. Szapolyai János Zsigmond ekkor még bizonytalan sorsú, a törököktől függő, említett kelet-magyarországi területeire, a későbbi Hr- délyi Fejedelemség egy részére. Másrészt azoknak, akik korábban a bécsi udvarban vagy a magyar országgyűlések új helyszínén (Pozsonyban) még reménykedtek az oszmánok visszaszorításában, be kellett látniuk, hogy a tekintélyes magyar állam már a múlté. A Magyar Királyság korábbi középhatalmi szerepe ezzel véget ért, és a régié) új nagyhatalma, az 1556 után majd a Német-római Császárságból, a Magyar és a Cseh Korona országaibéd, valamint az osztrák örökös tartományokból összeálló Habsburg Monarchia részévé vált.

Végül Buda szerepét ezután már nem egyedül egy új magyar királyi főváros, hanem részben a Habsburg Monarchia Magyarország határán kívül fekvő új székvárosa (Bécs), részben pedig a diéták és a magyar királykoronázások új helyszíne (Pozsony) együttesen vették át. A Magyar Királyságnak így igen hosszú idéire, vakjában egészen 1918-ig két fővárosa lett: egyrészt a „belpolitikai fővárosnak” tekinthető Pozsony, másrészt az uralkodói rezidencia és a központi igazgatás székhelye, úgymond a „második főváros”, Bécs. Mindezek következtében az ország kormányzása és igazgatása hamarosan számottevő mértékben alakult át ahhoz képest, mint ahogyan a Jagellók uralkodása alatt vagy éppen az 1526 utáni másfél évtizedben működött.

A mohácsi csatamezőn megkezdődött sorsfordító időszakot így valójában Buda 1541. évi elvesztése tetézte be.

A születőben lévő 1 labsburg Monarchiához csatlakozó Magyar Királyság hosszú időre két nagyhatalom (a hé>- dító Oszmán Birodalom és a védekezésre kényszerülő Habsburg államszövetség) sokat pusztuló, de egész Közép-Európa számára meghatározó védőbástyául szolgáló frontvidékévé vált.

Török sátor, 17. század Magyar Nemzeti Múzeum, 54.1927

SOLIMANVS • IMPERATOR- •TVRCHAR-VM *

I. Szülejmán szultán lovasképe Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, 330 (1526 körül)

<^><»c><

29