Brodarics-emlékkönyv. Egy különleges pártváltás a mohácsi csata után (Budapest, 2011)
I. Sorsforduló a magyar történelemben: Mohács és következményei
2. Egyszerre hét törvényes király a magyar trónon Ferdinándot 1527. november 3-án a törvényesség három fő követelményének megfelelve koronázták meg: azaz mindkettőjüket a régi koronázó városban (Székesfehérvárott), a Szent Koronával és a Mohács mezején elesett Szálkái László esztergomi érseket (1524—1526) helyettesítő, rangidős felszentelt főpap, Podmaniczky István nyitrai püspök végezte szertartás keretében. Jóllehet a korabeli történetírók, majd későbbi (modern kori) utejdaik egy jelentős része Várday Pál, az új esztergomi érsek (1526—1549) nevéhez kötötte mindkét magyar uralkodó koronázását, ez a vélekedés nem állja meg a helyét. Egyrészt Várdayt János király csak a szertartás utáni napokban (1526. november 15-én) nevezte ki érsekké, így természetesen nem lehetett koronázó főpapja. Másrészt politikai ellenfele érseki kinevezését Ferdi- nánd nem fogadta el, majd ő maga is csupán koronázási szertartása után (1527. november 4-én) tette a magyar katolikus egyház első emberévé az addigra (szeptember 3-án) hozzá átpártolt prelátust. így Várday a Habsburg uralkodónak sem lehetett koronázó érseke. A megtisztelő feladatot mindkét esetben a Mohács után életben maradt rangidős (felszentelt) főpap, Podmaniczky István nyitrai püspök végezte el, miként ezt Ferdinánd király egy korabeli oklevelében nyíltan kifejtette. Mindezeken túl kiemelendő az is, hogy a korabeli és a későbbi közvélekedés jelentős részével ellentétben Szapolyai János nem a nevezetes 1505. okté>bcri rákosi végzés értelmében lett Magyarország királya. Ez a különleges dokumentum (ám nem törvény) azt mondta ki, hogy ha II. Ulászló magyar király (1490—1516) fiúörökös nélkül halna meg, a magyar rendek nem választanak idegen származású személyt uralkodóvá. E végzés alapján azonban még a 16. század első felének egyik legbefolyásosabb és lcgambiciózusabb magyar arisztokratája, Szapolyai János sem lehetett az ország királya. A magyar trón megszerzése ugyanis az ország régi szabadsága és szokása értelmében csakis szabad választás (latinul libera electio, németül freie Wahl) és törvényes körülmények közötti koronázás (latinul legitima coronatió) révén volt lehetséges. A dekrétumok ennek rendjét ugyan nem rögzítették, a közép- és a kora újkorban erre nem is volt szükség. A szokásjog ugyanis Magyarországon ezekben Szapolyai János ábrázolása Joannes Adamus Xavierus Schad munkájában Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára. App. H. 3021. (1687) Oklevél Szapolyai János aláírásával Magyar Országos Levéltár, R 64 1.1. No. 3. (1536. május 2.) 13
