Brodarics-emlékkönyv. Egy különleges pártváltás a mohácsi csata után (Budapest, 2011)
I. Sorsforduló a magyar történelemben: Mohács és következményei
). Magyarország „szerencsétlen és balvégzetű ütközete": 1526. augusztus 29. ra már nem Magyarország volt az igazi ellenfél. Már csak azért sem, mert a szultán a magyar királyi fővárost (Budát) valójában már sajátjának tekintette, hiszen az oszmán tradíciónak megfelelően az a hely, amelyet a padisah lova lábával érintett, már a birtokának számított. A magyar—török küzdelem tehát a mohácsi csata után néhány hónappal a Habsburg Monarchia és az Oszmán Birodalom vetélkedésévé vált. Ennek szárazföldi hadszíntere ezt követően hosszú időre Magyarország lett - Brodarics püspök idézett szavai így valójában a tragikus jelen mellett a szomorú jövőt is jelezték, még ha ő maga (mint látni fogjuk) tántoríthatadanul bízott az ország békés megmaradásában. Az immár az ország belsejébe áthelyeződött török—magyar, illetve az új Habsburg—oszmán fegyveres küzdelem kezdetét jelezte már önmagában az is, hogy a Magyar Királyság török meghódítása — az 1521. évi első lépcsőt követően, amikor Nándorfehérvár vára elesett — 1526 őszétől tovább folytatódott. A Dráva—Száva keleti részének (a Szerémségnek) a várait ekkor a szultán nagyobb számú megszálló csapatokkal rakta tele, amelyekből az ország déli és Duna menti vidékeit már könnyűszerrel ellenőrizhette. II. Lajos király halálával ugyanakkor — Lengyelországot leszámítva — Közép- Európában a Jagelló-dinasztia korszaka is véget ért. A fiatal magyar—cseh uralkodó mindkét trónját ugyanis hamarosan Habsburg Eerdinánd osztrák főherceg foglalta el. Ot előbb (október 23-án, Prágában) a cseh, majd (december 16-án, Pozsonyban) a magyar rendek választották királyukká, sőt 1527. február 24-én Prágában, majd november 3-án Székesfehérvárott meg is koronázták. Ezzel Habsburg Albert magyar—cseh és német király egykori rövid életű Habsburg Monarchiája I. Eerdinánd vezetésével kezdett ismét életre kelni, noha fennállásának idejét ekkor még senki sem jósolhatta meg. 1526 így joggal tartható a Habsburg-dinasztia osztrák ága irányította, későbbi Duna menti nagyhatalom születési esztendejének és egyúttal Közép- Európa kora újkori történelme sorsfordító kezdőpontjának is. Huszársisak Magyar Nemzeti Múzeum, Fegyvertár, 55.33.46 (16. század) A mohácsi csata (török miniatúra másolata) Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, 64.26 (1896)
