Brodarics-emlékkönyv. Egy különleges pártváltás a mohácsi csata után (Budapest, 2011)

III. Brodarics István szerémi püspök búcsúlevele I. Ferdinánd királyhoz (1527. március 18., Dévény)

6. Brodancs István leírása a mohácsi csatáról számos nevezetes városkája, köztük Szeben, Brassó, Kolozsvár, Beszterce és több más, az általunk szásznak nevezett németektől alapítva és lakva. Itt élnek a székelyek, e vad és harcias nemzet, közöttük nincs sem nemes, sem paraszt, a svájciakhoz hasonlóan vala­mennyien egyenlő jogokat élveznek.'” Ez az Erdély mindenben bővelkedik, elsősorban aranyban, ezüstben és más fémekben, azon kívül kősóban, kitűnő lovakat nevel, borral folyik, bárha ez nem is olyan remek, mint Magyarországé és Szlavóniáé. Erdélyt a két Oláhország öleli körül, a havaselvi és Moldova, amaz a Dunára, ez a Fekete-tengerre néz, Erdéllyel együtt ez a kettő most Európának azt a darabját foglalja el, amely régen Dácia volt. így tehát ezt az egész Dunán túli traktust, amely nemcsak misét Magyarországot fog­lalja magában, hanem Erdélyt is a két Oláhországgal, a Duna, a Kárpát-hegység, a Fekete­tenger és ismét ugyanaz a Duna veszi körül minden oldalról. Ennyit Ma­gyarország fekvéséről általában; most még azokról a helyekről kell valamivel részletesebben szólnunk, amelyeken e háború vihara végig­söpört. Buda alatt a Duna mentén leereszkedve jelentéktelen települé­sen és falucskán kívül Paks, majd Budától tizenhat magyar mérföldre Tolna fekszik, utána Báta, Báta alatt a Duna-parton Mohács. Mohács- téti jobbra a szárazföld belsejében Pécs városa, a vereség előtt — leg­alábbis Magyarországon — meglehetősen ismert, négy vagy valamivel több mérföldre a Dunától, háromra a Drávától, tőle a Dráva felé Siklós, a Dráván túl Valpét jeles vár áll, Mohács után a Dráva folyóig négy vagy kevéssel több mérföld esik. Azon a helyen fölül pedig, ahol a Dráva a Dunába ömlik, a túlsó parton Eszék városkája van, és ugyanott a Dráva torkolatától legföljebb két mérföldre valami nagy város, valószínűleg egy római kolónia nyomai, abból az időből, amikor a rómaiak birtokolták a két Pannóniát/’” Eszéknél a Dráva szorossá szűkülvén hídverésre igen alkalmas, amit a mieink kihasználva a Belgrád elvesztését követő időben hidat építet­tek itt, hogy a hadsereget azon vigyék keresztül. Eszék után I ‘.reléid következik, a titeli prépostság vára, ezt a helyet erdők környékezik, és a természet segítségével csekély fárad­ság nagyon megerődíthetné, utána Boró, Valkó, Szotin és ezzel átellenben van Bács — mint mondtuk, Magyarország másik érseki városa — sík vidéken, mint ahogy mező és síkság a túlparton minden, ami a Tisza és a Duna között fekszik, ezért aztán barom- és marhatar­tásra elsőrendűen alkalmas. Szotin után ugyanezen a parton Újlak városka következik ne­vezetes várral, és itt tárul föl először Szerémnek az a boldog és termékeny tája, mely nemcsak egész, észak legdicséretesebb borával bővelkedik, hanem minden mással is, ami az emberiségnek szükséges, egykor — mint a római évkönyvek írják — annyi császárnak és 67. A székelvség katonai szervezete már a krónikás Thuróczv Jánosnak feltűnt, de az összehasonlítás a svájci parasztköztársasággal először Brodaricsnál fordul elő. 68. Az eszéki római kolónia neve Mursa volt. <8><0> <%> 107

Next

/
Thumbnails
Contents