Brodarics-emlékkönyv. Egy különleges pártváltás a mohácsi csata után (Budapest, 2011)
III. Brodarics István szerémi püspök búcsúlevele I. Ferdinánd királyhoz (1527. március 18., Dévény)
6. Brodarics István leírása a mohácsi csatáról golódott néhányszor.” Bornemisza János a pozsonyi és a budai vár kapitányságát viselte, a király előtt, akit csecsemőkorától nevelt, nem kis tekintéllyel, ilyen vagy olyan irányba hangolván őt, csaknem mindenki más előtt nagy tiszteletben állott, részint öregségének, részint bizonyos hajthatatlan szigorúságának, derekasságának és a király iránti csorbítatlan hűségének híre miatt. ’1 Körülbelül ezek, akiket megneveztünk, voltak akkor a köztisztviselők, a többi főpap és báré) privát ügyeivel foglalkozott Szálkái 1 .ászlé) esztergomi érsek, az ország prímása és főkancellárja kivételével, aki ugyan néhány héinappal korábban vagy azért, mert másképp nem tehetett, vagy nyugalmasabb élet kedvéért a titkosnak nevezett királyi pecsétet visszaadta a királyi kézbe, és azt Brodarics István kapta, mindazonáltal tekintélyének nagy része továbbra is megmaradt, és a dolgokat jé>szerivel az ő akarata irányította, úgy látszott, hogy méltétsága, kora, esze és a politikában — amit hosszú időn keresztül irányított — való jártassága miatt a király még mindig őt tartja mindenki között a legtöbbre, különösképp ha nagy dolgok forogtak szé)ban. ’ Hát valahogy így álltak a dolgok Magyarországon, mikor Lajos királynak jelentették, hogy Szülejmán valamennyi szomszédjával több évre békét kötve, ellenséges sereggel szárazon és vízen ellene indul; erre kiváló lehetőséget kínált neki, hogy Belgrádot és Szabácsot pár évvel korábban hatalmába ejtette, egyúttal Szalánkemént és az összes többi Száván inneni városkát egészen Péterváradjáig feldúlta - ezt az egész vidéket a mindmáig fennmaradt antik szóval Szcrémségnek nevezzük —, és ez az ellenség számára oly kényelmes kaput nyitott Magyarországra, hogy valahányszor a Száván átkelni és ide betörni akart, alig lehetett ettől eltiltani. Pannónia emez alsé) részének, mint föntebb mondottuk, akkor Tömöri Pál volt a parancsnoka, aki mihelyt kifürkészte a török Magyarországra jövetelét, nem elégedvén meg azzal, hogy levelek és futárok útján ezt korábban is gyakran jelentette a királynak, tüstént könnyű szekérre pattan, amit mi a helységről „kocs”-inak nevezünk,^ és március húszadikán hirtelen az akkor Visegrádon tartózkodó királyhoz röpíti az ellenség jövetelét meg készülődését és a veszélyt, ami a birodalmat fenyegeti, tudtára adja, hogy saját erői az ellenség visszaszorítására elégtelenek, hogy az ellenségnek a Száván Belgrádnál valé> átkelését megakadályozandó gyorsaságra van szükség, és hogy a 55 56 57 58 55. Thurzó Klek kincstartó és tárnokmester (1525 1527) igen népszerűtlen ember volt, 1525-ben rövid időre börtönbe is verették gyanús pénzügyi iizelmei miatt. Mohács után 1 labsburg lerdinánd híve. 56. Bornemisza János 1506-tól 1526-ig budai várnagy. O volt 11. Lajos nevelője. Mohács után Kcrdinándhoz csatlakozott, mert Szapolvai már korábban is ádáz ellenségei közé számított. 57. Szálkái 1 .ászlé) esztergomi érsek (1524—1526) csak hosszú huzavona után engedett a kancellári állás betölté sének dolgában, mert előbb ki akarta erőszakolni a bíborosi címet. Antonio Burgio pápai követ Brodarics kinevezését pártolta, ele ezt azzal hárították el, hogy Brodarics még csak nem is püspök. Ükkor Macedóniai László Burgio rábeszélésére hajlandó volt elcserélni a szerémi püspökséget a pécsi nagyprépostságért, valamint az egri őrkanonokság jövedelméért. 58. A kocsi szé> a Komárom megvei Kocs község nevét őrzi. Gyorsan mozgó, könnyű, kényelmes, személv szállításra használt jármű volt. 103
