Dr. Fekete Lajos: Bevezetés a hódoltság török diplomatikájába : Első füzet (Budapest, 1926)

DIPLOMATIKAI RÉSZ

jj ö^jjjji t^*- J^-t ^J^J 'bujuruldu; a régi pénzügyi rendelet alapján*. Bejlerbeji Olyan földbirtokot, melynek évi jövedelme hereit. nem tett ki hatezer akcét, katonai szolgálat jutalmául bejlerbejek is adományozhattak. Az e tárgyban kiadott adományleveleket, melyek úgy alaki, mint szerkezeti tulajdonságaikban a szultáni beráthoz (őjjj^ CJ\j) alkalmazkodtak, az utóbbitól megkülönböztetve, bejlerbeji beratnak (J'lj* JoJi<j) nevezték.

1 ALSÓBBRANGÜ VIDÉKI HATÓSÁGOK IRATAI. A sandzakbejek és az alájuk sorozott tisztviselők (kadi, alaj beji, ka'immakam, kethüda, emin, nazir, aga, spahl stb.) által kibocsátott, rendszerint kisebb fontosságú iratokat — nyugtákat, igazoló, engedélyező leveleket, magasabbrangú hivatalok iratainak szószerinti átírását, elismerését, Neveik: tudomásulvételét — egy szóval vagy a name szónak a) egy szóval. a levelek tartalmára vonatkozó összetételével nevezték. Egy szóval elnevezett iratok: ŐJl izn "engedély'; tlam 'jelentés, tudósítás, értesítés'; JJ>*= tahvil 'utalvány'; c>yjo tezkere 'irat, jegyzék': ^e/Jo Jj* jol tezkeresi 'útlevél', J'sí jj^ murUr tezkeresi 'útlevél'; dllj: temessük 'oltalomlevél, menedéklevél'; J>jj>- hurüf 'betűk, levél' (a harf 'betű' szó többese, v. ö. littera, litterae); 4JIj>- havaié 'utalvány'; Jaj- haff Vonás, kézvonás, irat'; J*u« sened 'cédula, iratka'; <Ju^ sahife 'lap, irat'; •ula kaimé 'szelvény, irat' (mely egy összehajtott lap két belső oldalán kéthasábosan van írva); Xctf kjagíd 'papiros, irat': t^-Ulf JIJT azad kjagídí 'rabszolgát felszabadító levél', iS-^^ ^OL' idzazet kjagídí 'engedélyező levél', iSXc-^ őUl j oí.J din u eman kjagídí 'letelepülési engedély'; yb'' kit ab 'irat, könyv'; <->jüU mektüb 'irat, levél'; 1 MTM I. 323. <őJj vesika 'igazolvány, irat'; varaka 'okirat, oklevél'; uOk jozl 'írás, irat, levél'. Ez elnevezések nem jelentettek sajátságos, egymástól lényegesen eltérő oklevéltípusokat. Azonos tartalmú iratok vegyesen majd az egyik, majd a másik néven, sőt a szöveg különböző pontjain esetleg két-három különböző néven nevezik magukat. Így pl. a kjagíd szolgálhatott adó nyugtázására, jelenthetett királyhoz intézett levelet, de bírósági iratnak, ítéletnek, útlevélnek, koldulásra, templomjavításra szóló engedélynek neve is lehetett. A többi hasonló elnevezésű iratnál is hasonló ingadozás észlelhető. Egy csoportba sorolásukat az a körülmény indokolja, hogy mindannyian temessük (az egykorú magyar nyelvben 'menedék', „menedéklevél") gyanánt adattak ki. Míg a fentebb felsorolt iratok pontos meg- b) nmeösszetétellel. határozása és elhatárolása nevük alapján alig lehetséges, addig a name («-«lj) szóval összetett szavakkal elnevezett iratfajoké könnyű feladatot képez, mert az összetétel első tagja az oklevél lényegét — miként a megfelelő elnevezésű szultáni okleveleknél már láttuk

1 — majdnem mindig kifejezi. Kitűnik ez a következő összetételekből, a hódoltság legközönségesebb oklevéltípusainak elnevezéséből is: 2

«ub ojUl idzazet-name 'engedély, kiváltságlevél'; «ub j^frl ttimad-name 'megbízólevél, meghatalmazás'; •uü jptfl iltimas-name 'kérvény'; «uü tebfik-name 'köszöntő, üdvözlő levél'; «uü tahvil-name utalvány'; tehnijetname 'üdvözlő, hódoló irat' (a tebrik-name korábbi neve); •ul* dzevab-name 'válasz'; <*l> hulüs-name 'hódoló levél, alázatos levél'; *ul>' IcJ do'a-name 'hódoló ('imádó') levél'; «uü Uj ridza-name 'kérvény'; •uü c~ai-j ruhsat-name 'megbízó-levél, felhatalmazás'; 1 L. XXXVIII. 1. 8 Az összetételek egy szóba is írhatók, pl. <*LrjUl stb.