Dr. Fekete Lajos: Bevezetés a hódoltság török diplomatikájába : Első füzet (Budapest, 1926)

OKLEVELEK

tfl^Á lft>t J JlkL- ó& Jlc jLü (1.) *S 2

(

j^- ü?/ j5l J>M j tsU* Jlil •UilUl Í I

£ V J

1

^' (2.) 10

4>&JL-O CoL^ efe" (3.) 9

«J>e~>- ^» ^<U>U A$c jJci" Jjíjl (4.) S jjJi' JL-jl (JV*^> <s^J j

9 <±fy}[aA £*J>\ J ^Uié' v£*JU»-j 4ÍUJ j 18

(

j\nx*n j ^íl 4JL*» 1

'AJ»^IC S«ütj»- <jA*J! i^j^U^

11

^ f

ju?\ jUjI ^3 ÖJCÍ^ ÚJ^I oj\ (5.) Jjj'jl «C»Uic. J tfjyG' -íAc dL) (jl... 2lr> OJO^IŰ ULA őjl j ISJJÜ 1X

^W (6.) OAL-AJJU* ^Lj jAc *U (7.) dlo Jj* U^>. £ J*J*^ -iAc dL ^SJ ^1 ^1 (8.) (j^Qjl JL? "igjjb 4ÍC ifjk J 1 A tugra aranyfestékkel van megrajzolva. 2 Az eredetin a diakritikus pontok hiányosan vannak felrakva. 8 Nem állapítható meg, hogy a szó & (ke), avagy S (ki) alakban van-e írva; mindkét írásmód szokásos volt. * E másfél sornyi szöveg (li^-^-M . . . óLu) az eredetin aranyszínű tintával van írva. 8 Az eredetiben £ . 8 Az eredetiben \SJS*\J ^1 (lm peradörí) áll a szokottabb IÍJJJIJJ*.' vagy Í£JJS»\J^.\ helyett. 7 Az eredetiben dl ^^a* (Makslml jinl), szintén két szóban. 8 Az eredetiben o-J^^*. E szó előtt kimaradt a (

c

atyja

3 ...); avagy a J>JJS\J (FerandUs) szó olvasandó kétszer, mert különben a szöveg értelmetlen. 8 Az eredetiben <x±*»y>. 10 E kifejezés az eredetiben aranyszínű tintával van írva. 11 Az eredetiben «ÍL,. 11 Helyesen by*>\ 18 Az eredetiben JJ V J>JJI. 14 Az eredetiben j lyj*- JK-»15 Az eredetiben <-Ai. 16 Az eredetiben jLaeiil. 17 Helyesen <*»y^', e kifejezés (^vle *M\JÍ-) aranyszínű tintával van írva. 18 Az eredetiben ,j-»~< j ^1. 19 Az eredetiben jj*. E szövegrész (fU" . . . j£) helyére először más szöveget írtak, melynek egyes szavai az okmány eredetijén ma is kivehetők. Ezt, mivel téves volt, később aranyszínű tintával elmázolták s az ekképen nyert, szalagszerűen elnyúló alapra írták az új, helyesbített szöveget. 20 Az eredetiben ^jü (floi); a ÓJJÜ (flört) szó j (re) betűje kimaradt. 21 E kifejezés {^JLÍ f**^ •*! aranyszínű tintával van írva. 22 Az eredetiben 4>L*- j o-**-* J (f

123 A király évi adója az 1547-i és 1562-i békekötések szerint évi 30.000 arany volt, melyet a keleti újév napján, Sülejman, Sellm han fia, mindig győzdelmes. A fenséges, dicső hírű szultáni nisan és a fényes, boldogságot mutató, dicsőséges, országhódító hakani tugra közlése az, hogy a messiási nép vezéreinek büszkesége, a jézusi felekezet nagyjainak vénje, Bee imperadőrja, Maksímí jani, Fera"ndüs fia, atyja kötelezettségéből saját békeszerződése szerint kötelességéül vállalta udvaromhoz, a boldogság székhelyéhez, hatvanezer vert forintot

23 beszolgáltatni és nagyvezéreimnek— tartson soká méltóságuk — előlegképen harmincezer vert forintot küldött. (Ezen ügyben) nevezettnek a boldogságos udvaromhoz érkező Albirtö la Víz és Mikel Cernövídz és Agaclö Sab

24 nevű követei kezéből nagyúri kincstáromba a kilencszázhetvenkettedik év redzebjenek tizenhatodik napján

25 az említett hatvanezer vert forint értékében kilencvenezer gurus és a nagyvezéreknek harmincezer vert forint értékben húszezer vert forint és tizenötezer darab gurus, ami összesen százötezer teljes számú gurus, azaz kilencszáznyolcvanegyezerhatszázhúsz dirhem és húszezer vert forint átvétetvén,

26 ezen felséges rendeletem kiállíttatott. így vegyék tudomásul s világot díszítő nemes jelvényemnek adjanak hitelt és bizalmat. Kelt a hónapok közül a nagyrabecsült redzeb hó huszadikán, a kilencszázhetvenkettedik évben.

27 március 1-én kellett beszolgáltatni. (TMTE, Írók II. 398.) A magyar királyok ezen kötelezettsége a zsitvatoroki békéig volt érvényben. Miksa követei, a szultán jelen nyugtája szerint, 90.000 és 15.000, összesen tehát 105.000 gurust és 20.000 forintot fizettek. A gurust 1'5 : 1 arányban számították át sikké flortvá (

c

vert forinttá

3

) (v. ö. 9.1. 5. sz. jegyzetét) és súlya szerint is nyugtázták. A 105.000 gurus 981.620, egy gurus tehát 9'3487618 dirhemet nyomott. Az ekkori gurus súlya 9 dirhemben volt megállapítva. (El II. 174. 1.) 24 Miksa király 1564-ben a konstantinápolyi születésű Csernovitz Mihályt, Csabi Ákos komáromi vicekapitányt és Albán Györgyöt azzal a megbízással küldte Konstantinápolyba, hogy Wyss Albert, az állandó portai követ közreműködésével újítsák meg az 1562-ben kötött békét. A követség története egyik tagjának, Seupernek, a tudós Albán György írnokának tollából maradt ránk. A követség december 22-én érkezett Konstantinápolyba és a nagyvezérnek, Semiz c Ali ('Kövér c AlP) pasának szánt, 30.000 tallérból álló ajándékot, mely kétezer darabonként bőrzacskókba volt csomagolva, január 30-án adta át. A követség — Seuper szerint Krusich közbenjárására — február 4-én nyert bebocsátást a d.van elé. Az átadott összegről szól e nyugta, melyet Csernovitz Mihály az 1565. év tavaszán hozott Bécsbe. (Arslan budai pasának Miksa királyhoz 1565 október 20-i kelettel küldött azon értesítése, hogy Csernovitz Mihály Konstantinápolyból visszajövet Budára érkezett, a követnek ezen évben másodszor megtett útjára vonatkozik.) 25 1565 február 17-én. 26 Sajátságos, hogy a szultán a vezérek megnyerésére küldött összeget a birodalmi kincstárba befizetett adóval együtt nyugtázza. Felvetődik a kérdés, vájjon az e címen bevett öszszeget nem foglalta-e le a szultáni kincstár számára? 27 1565 február 21. A kelet földrajzi része (mahalH tahrir) hiányzik. ......