Dr. Fekete Lajos: Bevezetés a hódoltság török diplomatikájába : Első füzet (Budapest, 1926)

OKLEVELEK

j Jj tí^ijlfl (io.) ÓVJÍ i^Jj^ iA?A? j 2

<rTy óT^I j (11.) ^fe^J t^Jjlc j J^jíb jU. ÍJJJI °

6

JLUJU 5

<PCJJI O^> JJJLJS' (13.) ^cJusJL i^Jifriy j !j£o A*J ^* «>A>1; J» jl Ö ISA*** (14.) w# ÍÜÍO AJJI ^>j *UJJJJJ J! J AÍ^UJ ,3 LJLI (15.) <j Jj3

" J J^-^J (T^

6

^ jr'^*-^' JLLi ^ A (16.) Cf. ^ 3 ir»Ji O

1

. J ű*. ^-Jí. (17.) juta- j O

1

. J oi j 4U1 A-Ü s

o>>LLl ^ J (18.) > c* 1 Helyesen JJL^.^U»; <ÁÍU» alakban is sokszor előfordul, de a két írásmódot egyesítve ritkán találjuk. 2 Az eredetiben ^1 y. 3 Az eredetiben •x**y*».. 4 Az eredetiben ^JjL^-l. 5 Valószínű, hogy az j\ (uriiíe) szó a tót ulica szó helyett áll. a Helyesen e-u-»<.l»t. 7 A mondat cselekvőnek indul, de szenvedő igével végződik. A tárgyesetet jelentő hemzék tehát tulajdonkép elhagyandók, mert értelemzavarók. 8 Helyesen 9 A birö magyar kölcsönszó, a hódolt terület török nyelvében falusi bírót jelent. Az oklevelekben J,J> (birö), JJÍ> (birö) és JJJÍJ (bíröv) alakban fordul elő, előbbi két alakjában egyes elbeszélő kútfőknél (pl. Evlia Celebinél) is. A mai nyelvben már nincs meg. 10 Azon négy szentegyház, melyről itt szó van, a következő: A Szentlélek-kápolna, melyet jelen oklevél c kápolna

3 néven említ, 1330 körül épülhetett; 1496-ban Ferences harmadrendű apácák bírták. A lutheránusok ezt az egyházat kapták meg legelőször. (Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története, Budapest, 1872. II. 63. 1.) A Szent Orbán tiszteletére szentelt kápolna, melyet az oklevél c

öreg haz- néven említ, a Tót-utcában állt. (Rupp i. h.) A hódoltság végén a katholikusok ezt a templomot visszavették. A Szent Ferenc-rendnek Sarlós Boldog-Asszony tiszteletére szentelt gót egyháza, melyet állítólag 1400-ban a Báthorycsalád alapított. A rendnek legrégibb magyarországi háza. (Schematismus provinciáé Ss. Salvatoris in Hungária ordinis minorum S. Francisci pro anno 1840. Agriae, 1839. 7. 1.) A Szent Bertalan tiszteletére szentelt, 21 oltáráról híres templom, mely már 1332-ben fennállt. (Rupp i. h.) Keresztény források szerint a város először az apácák templomát, azaz a Szentlélekről nevezett kápolnát adta a lutheránusoknak. Utóbbiak azzal nem elégedtek meg és azt állítva, hogy annyian vannak, mint a katholikusok, a nagy egyház felét is követelték. Az elrendelt összeíráskor azonban bírái,

9 Fazikas János és Lán Pál és Seci János és Cönka Ferendz és más nevű zimmik, valamint a jelenleg az említett varosban letelepedett luteránus felekezetű ötv(ö)s János és Gárdí Lükác és István Kövác és Sábö Gáspár és más nevű zimmik, mivel az említett városban levő dőre hitük szerint imahelyül szolgáló négy templomuk

10 ügyében köztük több ízben veszekedés volt, végre is (az említett két fél)

11 a nemes ser' gyülekezete és a magasztos vallás bírósága elé járultak. Saját jószántukból békésen megegyeztek, hogy a templomok közül a Tot-unica-mahalléban

12 az öreg ház nevű és a Kapu-uca-mahalléban a Kápolna nevű templom a helyszínen ismeretes alapítvánnyal együtt az említett luteránus felekezet imaháza legyen.

13 Hogy ez ügyben mostantól fogva pör és veszekedés ne legyen, a két fél beleegyezése alapján a jó békesség a ser' ítéletével kimondatott és ezen hiteles tartalmú vesíka és kedves szerkezetű nemíka megfogalmaztatott, megszerkesztetett és kezükbe adatott, hogy (azt) szükség esetén bizonyítékul használják. Ez történt és Íratott rebí-ülahir hó középső harmadában a kilencszázhatvankettedik évben.

14 Az ügy tanúi: Jüsuf, Ahmed fia és Murád, Jünis fia és Merni, Abd-ulláh fia és 'Ali, Iljás fia és Ferrüh, 'Abdulláh fia és Dza'fer, 'Ali fia és a jelenlevők közül mások. kiderült, hogy számuk csak 52 főre rúg, míg a katholikusok 228-an vannak. A templompernek ezen fázisában a katholikusokat Csonka Ferenc és Gothárd István bírák, továbbá Gothárd Márton, Kulcsár Gergely, Tamásy Miklós, Láng Mihály, Dékány János és Király Ambrus, a lutheránusokat pedig Gárdy Lukács, Barkus Péter, Nagyistvány Péter, Nagy Bálint, Virrasztó Tamás és Arczy Urbán képviselték. (Horner István: Gyöngyös városának leírása, Pest, 1863. 69. s köv. 11.; Ethei Sebők László: Gyöngyös és vidéke története, Gyöngyös, 1880. 133. 1.) 11 A mondatnak két alanya van. A zárójelbe tett kifejezés értelmileg felesleges. 12 Az itt említett Tót-utca a mai Vachott Sándor-utcával azonos. 13 Keresztény forrásaink szerint az itt közölt ítélet a gyöngyösiek hosszúra nyúló templomperének csak egy közbeeső fázisa. Az ügyben már 1553-ban Mehmed defterdár a lutheránusoknak ítéli az úregyházi malom tizedét, mely eddig a katholikus plébánosé volt. (Szederkényi Nándor: Heves vármegye története, II. 110., 111. 1.) Talán erre a vagyontárgyra vonatkozik az itt szereplő kitétel: „a helyszínen ismeretes alapítvánnyal együtt". A török hatóság ez alkalommal a Szentlélekről és Szent Orbánról elnevezett egyházakat ítélte a lutheránusoknak. 1566-ban a gyöngyösiek újból megosztoztak templomaikon. Egyezségükben hivatkoznak azon „kötésre", melyet Arslan pasa előtt tettek. Arslan 1565 augusztustól 1566 augusztusig volt budai pasa, itt tehát egy újabb megegyezésről van szó. (Sebők i. m., 134. 1.) Bocskai István később (1605) ezen ügyben akkép ítél, hogy a Szent Bertalan-templom és a ferenciek temploma közül csak egy maradjon a katholikusok kezén, és pedig az, amelyiket ők óhajtják; a másik a lutheránusoké legyen. (Sebők i. m., 143. 1.) Egy belgrádi keltezésű török rendelet még ez évben (december 13-án) a korábbi állapotot állítja vissza; ugyanígy intézkedik Murád pasának egy 1606-i keletű rendelete is, mely indokolásában egy ötven évvel régebben kiadott török rendeletre hivatkozik (Sebők i. m., 144. 1.), talán arra, melynek bírói másolata az itt közölt oklevél. 14 1555 március 5—14.