Dr. Fekete Lajos: Bevezetés a hódoltság török diplomatikájába : Első füzet (Budapest, 1926)

PALAEOGRAPHIAI RÉSZ

ket az oszmánli-törökök legszívesebben használtak, vagy épen fejlesztettek. E típusok a küfl, nesih, muhakkak, sülüs, ta'tík, sikeste, dívám, rik'a és ezeknek szorosan kapcsolódó alfajai. A kufi-típus. A legrégibb arab emlékek küfí (hafi

=i kvfi tjjf 1*J>.) és nesih-típusban vannak írva. Bár az utóbbiak csak kevéssel újabbak a küfí-típus emlékeinél, kétségtelen, hogy a kettő közül a küfl a régibb típus és egyben a nesihnek őse. A küfl ugyanis tag-írás, minden betűje több részből áll, melyeket külön tollemeléssel illesztenek egymáshoz; a nesih pedig fejlettebb, simább forma. Az arab írás e legrégibb alakja Küfa (*»y) várostól kapta nevét, ahol először használták hivatalosan.

1 Legrégibb felirati emléke (a. D. 568) nemcsak e város, hanem az iszlám alapításánál is régibb.

2 A hagyomány szerint e típus legjelesebb írója 'Ali kalifa, egyik reformátora lbn Mukla volt.

3 A hatt'

1 küfl ábécéje még csak 22 betűből áll. A betűk szögletes idomai az írás kezdő korszakára vallanak, melyben íróanyagul többnyire kemény tárgyat, írószerül vésőt használtak s a szögletes betűforma alkalmasabb volt az írásra, mint az ívelő. Természetes, hogy feliratokban még akkor is kedvelték, mikor a kézírás simulékonyabb írásformákat fejlesztett ki. Eleinte a vésés könynyebb formájában, mélyített betűkkel (cukur olarak JjjV^l j>á>-)

4 találjuk, a domborított alak (kabartma olarak JjjVj\ <*s j\J>) csak a XIV. század folyamán lett általános. Virágzásának kora a X—XII. század. Ez idő folyamán e típus betűi merev, szögletes alakjukat a sűrű használat és a másolásban szerzett íráskészség következtében elveszítik és ezáltal legjellemzőbb tulajdonságuk fokról-fokra lekopik.

5 A kufi-típus A küflnak legrégibb, főleg feliratokon találata jai. ható igen egyszerű változatát antik küflnak (kUfi

ai 'atik djO nevezik.

8 A XIII. század óta mint díszírás és mint 1 Hablb, 11. 1. 2 Legrégibb kézirati emlékeit (a. H. 168 = a. D. 784/5-ből) a kairói kedívei könyvtárban és a konstantinápolyi evkáfmúzeumban (^O^* JÜjl) őrzik. 3 L. a köv. hasáb 7. sz. jegyzetét. 4 TOEM VII. 230. 1. 5 Hüsn-i hatt risülesi, i. h. • TOEM II. 631. 1. ornamentikái elem szerepel; e minőségben díszes küflnak (kufi müzejjen jjj* Jy") hívják.

1 Későbbi eredetű egyik változatát, melyben a betűk folyondárszerűen csavarodnak egymás szára körül s a magas betűk és a dindannak (ó'-^j) nevezett fogak teteje virágokkal van ékesítve, virágos küfínak (cicekli küfí <J^ JfeC^>-) nevezik.

2 Egy további változata a kufi"

1 safrandzí (^f JA** 'sakktábla-küfí'); Meander-vonalhoz hasonlóan menő betűit úgy írják egy négyzetekre osztott lapra, hogy a beírt négyzetek száma egyenlő legyen a beiratlanokéval s a beírott kockák sorát csak egy sor be nem írott kocka válassza el a többi írástól.

3 E változatát köralapra átszerkesztve, mennyezetek, levhák díszítésére használták.

4 Ünnepélyes jellegét díszes alakja és talán nehéz olvashatósága miatt a legújabb időkig megtartotta. A küfl nyugaton a magribi-típus gazdag változataiban fejlődött tovább, keleten — Mezopotámiában és Perzsiában — elcsunyult és eltorzult. Az oszmánli-törökök állami életének kezdetén a küfí-típus a jobban kiművelt és könnyebben írható típusok mellett háttérbe szorult. Egyes tárgykörökben azonban — szinte hagyományszerűén — később is használtak, így a vallási vonatkozású feliratokon, levhákon, érméken és — ami diplomatikailag fontosabb — pecséteken. A mohamedán államok pénzeinek felirata az első kalifák óta a középkor végéig legtöbbször küfitípusú.

5 Az oszmánli-tÖrököknél a legrégibb oszmánli-érmén, Urhannak (1326—1359.) akce nevű pénzén jelenik meg először.

6 Időnként magánosok pecsétéin is megtaláljuk. A nesih-fípus (haff

zi nesih megalko- A nesihtípus. tását a hagyomány lbn Afuk/ának («da>» o».l),

7 az 1 Megemlítem, hogy a fantázia Rumili hisárl falainak alaprajzában a vár építőjének, II. Mehmednek küfl-típusban leírt nevét látja. (TOEM II. 488. 1.) 8 TOEM II. 632. 1. 3 Egy szép példányát 1. a sztambuli Bájazld-dzami'ban elhelyezett Velí-ed-dln-könyvtár falán. * WMBH I. 509. 1. 5 Isma'íl Galib. 6 Halil Edhem. 7 Más nevei: t

Ali ibn Mukla Jju ¿.1 Ebu (

Alí Mohammed bin *Ali ibn Mukla -tUu ¿»1 ^ j> ±£ y

\, Ebu l

Ali Mohammed bin (

Ali bin Hasán ibn Mukla aUj» ¿¿1 (y. <M úí ^ M y.^ Született a. H. 272-ben (= a. D. 885/6.) Bagdadban. Írói tehetsége révén három ízben a vezíri polcra emelkedett. Miután