Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)
A FRANKHAMISÍTÁSI ÜGY
voltam, közöltem vele általánosságban aggályaimat 0 és azt, hogy döntésemet majd Nádosy útján fogom tudomására hozni, mint aki ebben illetékes. f Megjegyzem, hogy W[indischgraetz]nek g előadásában 11 nem 1 volt szó semmiféle pénzhamisítási tervről. Ekkor magamhoz kérettem Nádosyt és közöltem vele, hogy a szóban forgó W[indischgraetz]-féle J tervhez nem járulok hozzá úgy elvi, mint személyi okokból. Kifejtettem, hogy ilyen irredenta egyesületek a tőlünk elcsatolt területeken a magyarságnak csakis bajt okoznak, ottani működésükre szükség nincs, ha pedig köztünk és valamelyik szomszédunk között konfliktus ütne ki, akkor azok az egyének, akik szabad csapatokként akarnának működni, úgyis katonai védkötelezettségüknek kell majd eleget tegyenek, nincs tehát semmi szükség arra, hogy itthon előre organizálódjanak. k Ezen beszélgetés közben jött be Teleki 1 , ki úgy emlékszem™ más ügyből kifolyólag 11 jelentkezett volt, kinek jelenlétét azonban kívánatosnak tartottam, miután a külföldi propaganda vezetésével ő volt részemről megbízva. Ekkor ő említette, hogy szintén hallott már ezen tervekről, és hogy ő úgy értesült, hogy W[indischgraetz] olyan tervvel is foglalkozott, mely szerint az irredenta céljaira szükségelt anyagi eszközöket valamely idegen pénz hamisítása útján teremtsék elő° ... közölte egyúttal, hogy ezen tervről azonban lebeszélte. Amire én azt mondtam, hogy ez annál komolyabb ok arra, hogy ne járuljak ilyen irred[enta] központ p tervéhez hozzá. Ugyanakkor — és erre leghatározottabban emlékszem — Nádosynak Teleki jelenlétében lelkére kötöttem, hogy ha ilyen pénzhamisítási 1- terv megvalósítására irányuló cselekményt észrevenne, elvárom tőle, hogy ezt feltétlenül megakadályozza. 5 Közöttem és Teleki, közöttem és Nádosy v[agy] W[indischgraetz] között v[agyj közöttem és bárki más között azóta, addig, míg Kozma ismert közlését nekem megtette, erről az ügyről szó többet nem volt. Nem is hallottam, hogy ilyen irredenta e Ezután Bethlen eredetileg a következőket írta: „de kértem, hogy vesse gondolatait papírra abból a célból, hogy jobban lássam, miről is van t[ulajdon]k[éppen] szó és közöltem"; ezt az egész szövegrészt, az utolsó „és" kivételével Bethlen utólag zárójelbe tette, majd áthúzta. Az áthúzott „közöltem" szó fölé írt „azt" szó közbeiktatásával alakult ki a fenti szöveg. f Ezt a bekezdést Bethlen eredetileg a következőkkel kezdte: „Egy idő múlva kézhez vettem Wfindischgraetz] írását." Ezt a mondatot Bethlen zárójelek közé tette és áthúzta, de már az áthúzott mondat is javítások eredményeként alakult ki, így a mondatot kezdő „Egy" szó helyett eredetileg a „Pár" szó állt — a mondat utolsó szavaként szereplő „írását" szó helyett pedig a „feljegyzéseit" szó szerepelt. s Ezután a következő, Bethlen által utólag áthúzott szavak álltak: „se szóbeli, se írásbeli". h Az ez után pótlólag beírt „se iratában" szavakat is kihúzta Bethlen. 1 Az ezután következő „feljegyzéseiben" szót is áthúzta Bethlen. i A „szóban forgó W[indischgraetz]-féle" szavakat utólag illesztette Bethlen a szövegbe. k Ezután, új sorban kezdve, a következő, Bethlen által utólag áthúzott mondattöredék olvasható: „Ekkor jelentette a beszélgetés közben tit." 1 A mondat eddig terjedő része eredetileg így hangzott: „Ezen beszélgetés közben kérettem be Telekit", ebből a „kérettem" szó áthúzásával, a „jött" szó fölé írásával, valamint Teleki neve után a „t" betű áthúzásával alakította ki Bethlen a fenti szöveget. m Az előző két szót utólag írta be Bethlen a szövegbe. n Ezután az utólag áthúzott „várt, mert" szavak következtek. ° A mondat ezután következő részét utólag írta a sor fölé Bethlen. 9 Az előző két szót utólag írta Bethlen a lap szélén a szövegbe. r Ezt a szót utólag írta Bethlen a sor fölé. 8 Ezután, a két bekezdés közé szorítva a következő, Bethlen által utólag áthúzott szöveg olvasható: „Teleki pár nappal később közölte azután, h[ogy] W[indischgraetz]cel újból beszélt és őt ezen terv kiviteléről lebeszélte."
