Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)
Szerkesztői tájékoztató
SZERKESZTŐI TÁJÉKOZTATÓ Bethlen István iratait K. 468. jelzésű törzsszám alatt őrzi a Magyar Országos Levéltár. Terjedelme 18 iratcsomó. Ebből az iratanyagból két iratcsomó már 1958ban bekerült a Levéltárba, ezek részletes leltára megtalálható a „Miniszterelnökségi Levéltár, Repertórium" című leltárkötet („Levéltári leltárak" című sorozat. 8. sz. Összeállította: Szűcs László) 141—143. oldalán. Csak 1960-ban került a Levéltár megőrzésébe a Bethlen-iratok nagyobb részét kitevő 16 iratcsomó. A két különböző időpontban átvett iratokat a Levéltárban tárgyi, tematikai szempontok szerint rendeztük, s jelenleg ilyen csoportosításban állnak a kutatók rendelkezésére. Az egész iratanyagban való jobb tájékozódás céljából függelékben közöljük az iratok fő csoportjait ismertető jegyzéket. Ez nemcsak az egyes fő iratcsoportok tartalmáról, hanem mennyiségéről és koráról is tájékoztat. Az iratok kezdőévé 1919, az utolsó irat pedig 1944-ben keletkezett. Az iratanyag túlnyomórészt Bethlen István miniszterelnöki működése során keletkezett, úgynevezett „félhivatalos" levelezését öleli fel. Itt helyezték el az „intimebb", bizalmasabb hivatalos leveleket és a kevésbé „intim" magánleveleket is. Ezeket az iratokat, bizalmas jellegüktől függően, maga Bethlen vagy titkárai kezelték. Ebből az egyetlen levéltári irategyüttesből, fondból válogattuk ki a jelen kötetben közölt legfontosabb, a korszakot és magát Bethlen Istvánt leghűségesebben bemutató, tükröző iratokat. A munka során többször felmerült az a gondolat, hogy más fondokból is válogassunk iratokat a Bethlen-kép minél sokoldalúbb megvilágítására. Ezt azonban végül elvetettük, elsősorban azért, mert így óhatatlanul abból a forráscsoportból kellett volna merítenünk, melyet az ugyancsak a Magyar Országos Levéltár által gondozott „Iratok az ellenforradalom történetéhez" című sorozatban jórészt már publikáltak. Az ismételt publikálás elkerülésére irányuló törekvésünk mellett még az is vezérelt, hogy a Bethlen István irathagyatékában található, közlésre érdemes iratok nagy tömegére alapozzuk kiadványunkat. Az értékes forrásanyag bősége folytán nem is az egész, 1944-ig terjedő iratanyagból, hanem csak a Bethlen István miniszterelnöksége idején keletkezett, szervesebben egymáshoz kapcsolódó iratokból válogattunk. Egyébként az 1931 utáni iratok, bár jelentős forrásértékű darabok találhatók köztük, meglehetősen hézagosan tükrözik Bethlen tevékenységét; s a válogatás időhatárának bővítése a válogatás bázisának bővítését is szükségképpen maga után vonta volna. Ezt pedig mindenképpen el akartuk kerülni. Az itt közölt iratok közül csak alig néhányat tettek közzé, ismertettek vagy használtak fel eddig különböző kiadványokban. A dokumentumok többsége most kerül