Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)
AZ 1926-OS VÁLASZTÁSOK
London, 1931. április 22. N. M. ROTHSCHILD LEVELE BETHLEN ISTVÁN GRÓFHOZ A MAGYAR KORMÁNY ÁLTAL KÉRT KÖLCSÖN ÜGYÉBEN FOLYTATOTT VIZSGÁLAT EREDMÉNYÉRŐL A Magyar Miniszterelnök Őexcellenciájának Szigorúan bizalmas! • Excellenciád! Külön levélben megküldjük önnek annak a jelentésnek egy példányát, amelyet Per Jacobsson úr — a Bank of England részéről Gunston úr segítségével — volt szíves nekünk és csoportunk tagjainak összeállítani. Szeretném kifejezésre juttatni őszinte nagyrabecsülésemet előzékenységükért, hogy Jacobsson úr számára lehetővé tették e vizsgálódásokat, valamint megköszönni a pénzügyminiszternek és tisztviselőinek azt a fenntartás nélküli őszinteséget, ahogyan minden adatot Jacobsson úr elé tártak. Engedje meg, hogy kijelentsem: semmi sem tudta volna úgy megszilárdítani Magyarország iránt táplált pénzügyi bizalmunkat, mint éppen az önök kormányának e tájékozódással szemben tanúsított magatartása. Nagy érdeklődéssel olvastuk a beszámolót, s rendkívül értékeseknek tartjuk a Jacobsson úr által előterjesztett különféle javaslatokat. Atiint Excellenciád látni fogja, a jelentés nyomatékosan felhívja a figyelmet a következőkre: 1. Az 1930 novemberében kibocsátott kincstári jegyek (Treasury Bilis) jövedelmének egy részét a Magyar Kincstár forgótőke gyanánt, az előzetes hozzájárulással megállapított célkitűzésekkel ellentétben használja fel. 2. A folyó évi jövedelmet jelentősen alacsonyabb szinten állapították meg, mint amennyinek előzetesen jelezték, ugyanakkor pedig a kiadás mértéke lényegesen túllépi az előirányzatot. 3. Az 1931—32-re előirányzott költségvetési számok a folyó pénzügyi évben megvalósuló állapothoz viszonyítva bevételtöbbletet és kiadáscsökkenést tételeznek fel. 4. A boletta-alap 1 nem önálló, s ez évben komoly ráfizetést fog eredményezni. 5. Az állam által vállalt biztosítékok nem kevesebb, mint 212 millió pengőre rúgnak, s ezek esetleg még tovább növekednek. 6. A fizetések és nyugdíjak költsége a költségvetési kiadásoknak nem kevesebb, mint 55%-át teszik ki. 7. A költségvetési elszámolás nem teljes, s nem mutatja a kormány tényleges pénzügyi helyzetét, mert egyes kötvények, mint a boletta és a vagyondézsmaalap, külön kerülnek elszámolásra. 1 Az egyes gabonaneműek értékesítése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1930. évi XXII. tc. (MTT 1931. 361—385. o.) alapján létrehozott boletta-alapról van szó. A boletta kezdetben 3 pengő értékű jegy volt, amit minden q gabonanemű vásárlásakor a piaci áron felül a vásárló adott át a termelőnek, amivel ez az adóját törleszthette. Ebből képződött a külön boletta-alap.
