Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)
AZ 1926-OS VÁLASZTÁSOK
nak. Rubidó-Zichy erről kötelességszerűen jelentést küldött, és instrukciót kért a teendőkre vonatkozólag. A neki küldött utasítás úgy szólt, hogy a konverzációt ne folytassa. A Honvédelmi Minisztérium kémje valószínűleg erről a beszélgetésről szerzett tudomást elferdített alakban, mivel a királykérdésről egyáltalában nem volt szó, és a beszélgetés nem az angol külügyminisztériummal volt folytatva. Fogadd kérlek kiváló nagyrabecsülésem őszinte kifejezését. Károlyi B/2—1931—1266. — Gépelt tisztázat, a levélíró aláírásával. A levélpapír fekete dombornyomása fejléce: Magyarország körbefoglalt középcímere „M. KIR. KÜLÜGYMINISTER" körfelirattal. A levél első oldalának jobb felső sarkába Bethlen ceruzával odaírta: „Gömbösnek bemutatni." Ez alatt kék ironnal látható Gömbös kézírásával: „1. VII. 23. G." 164 1931. július 6. GÖMBÖS GYULA LEVELE BETHLEN ISTVÁN GRÓFHOZ NYÁRI SZABADSÁGÁRÓL, AZ ÚJ KÜLFÖLDI KÖLCSÖNRŐL, OSZTRÁK BELPOLITIKAI INFORMÁCIÓKRÓL ÉS A MAGYAR KORMÁNYNAK OSZTRÁK JOBBOLDALI KÖRÖKKEL VALÓ KAPCSOLATÁRÓL Kedves István! Tisztelettel bejelentem, hogy engedélyed alapján a mai nappal megkezdem balatonfüredi gyógykúrámat. A minisztérium vezetését azonban magamnak tartottam fenn úgy, hogy nagyon sürgős és fontos ügyekben magam fogok intézkedni. A parlament megnyitásához feljövök, és akkor 2 napot itt töltök. Végleges szabadságomat augusztus 6-án kezdeném meg, amikor külföldre fogok utazni. Nagyon kérlek, hogy a külföldi kölcsönből, korábbi döntésednek megfelelően, Wekerlét utasítani méltóztassál, hogy lényeges összegek fizettessenek a honvédelmi tárcának. A külföldi kölcsön megadásában a magam részéről jó jelet látok. Kötelességemnek tartom felhívni figyelmedet arra, hogy az osztrák Kreditanstalt, bizalmas jelentések szerint, nem 250 millió schilling deficittel rendelkezik, hanem egymilliárd és 180 millióval, úgyhogy komoly osztrák körök az osztrák pénzügyi helyzet teljes megingását várják 1 , miután az osztrák kormány vaktában jótállóit minden tartozásáért ennek a pénzintézetnek. Ezért a Heimwehrek és a nacionalisták újból össze fognak fogni, és kvázi vádindítványt akarnak az osztrák alkotmány értelmében tenni. Ebben az ügyben a Heimwehr Auritival 2 lépett érintkezésbe, aki Semseyhez utasította őket. 1 Az österreichische Kreditanstalt csődje 1931. május 11-én következett be, ami nemcsak az osztrák pénzügyi helyzetet ingatta meg, de a pénzügyi válság közép-európai kiteljesedését is jelentette. 2 Giacinto Auriti a bécsi olasz követ volt.
