Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)

AZ 1926-OS VÁLASZTÁSOK

nagyobbnak tartom azonban azt a veszélyt, amelyet a szovjet rendszerének esetleges megerősödése lélektanilag jelent: nem kétséges, hogy a mi lakosságunk nagy tömegei is követendő példát látnának a proletárdiktatúrában, és hogy egyre nagyobb nyomatékkal törekednének annak megvalósítására. Valószínű, hogy ezen az úton bennünket is elsodorna a szociális forradalom áradata. Védekeznünk ezzel a veszéllyel szemben főleg kétféle eszközzel lehet. Elsősorban a mainál sokkal erélyesebb módon kell törekednünk gazdaságilag legalsó néprétegeink elkeseredett hangulatának javítására. A maiaknál sokkal erélyesebb szociálpolitikai és pénzügyi politikai rendszabályokkal kellene törekednünk a társadalmi osztályaink közötti nagy ellentéteknek csökkentésére. Ezzel talán eleve kihúzhatnók az orosz példa hatása alatt esetleg nálunk is közelgő forradalmi törekvések méregfogát. Második eszközként fokozottabb módon kellene törekednünk arra, hogy lakosságunk legszélesebb rétegeinek gondolatvilágát fennálló társadalmi és gazdasági rendünknek megfelelő irányban rögzítsük meg. Széles körű felvilágosító tevékenységre gondolok, mely következetesen mutat rá a kapitalisztikus gazdálkodás előnyeire és egyúttal a kommunizmus gyöngéire is. Ezzel talán előre leszerelhetnők a Szovjet-Oroszország felől lélektani téren fenyegető veszélyt. Surányi Unger Tivadar egyetemi tanár B/2—1931—752. — Gépelt tisztázat, a levélíró aláírásával. A levelet Klebelsberg Kuno gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter küldte meg Bethlennek, néhány kísérő sorral. 160 a 1931. június 3. SOMSSICH LÁSZLÓ GRÓFNAK, AZ OMGE ELNÖKÉNEK LEVELE BETHLEN ISTVÁN GRÓFHOZ WEIS ISTVÁNNAK „A MAGYAR FALU" CÍMŰ KÖNYVE ÉS AZ 1920. ÉVI FÖLDREFORMOT BÍRÁLÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI ÜGYÉBEN Igen Tisztelt Barátom! A napokban került kezembe egy kis könyvecske, melynek címe: „A magyar falu", szerzője Weis István miniszteri tanácsos a Népjóléti Minisztériumban, s e könyvecske a „Magyar Szemle" kiadmányában levő úgynevezett „Kincsestár" könyvtárban jelent meg. Minthogy te a „Magyar Szemle" szerkesztő bizottságának elnöke vagy, azért hívom fel szíves figyelmedet ezen könyvecske főleg azon részére, mely a lefolyt s a te vezetésed alatt álló kormány által inaugurált birtokreform eredményeit s következményeit tárgyalja, a könyvecske 40—45-ig oldalán. Ezen megállapítások mellett nem lehet szó nélkül elmenni, s Buday Barna a „Budapesti Hírlap" május 31-i számának vezércikkében foglalkozott is ezen cikkel; szerintem, sajnos, igen enyhén s kesztyűs kézzel bánt az illetővel. Az mégsem megy, hogy valaki azt merje állítani: „hogy a mostohaságot a nép a birtokreform folyamán azért szenvedte, mert a magánjogias alapon nevelt bíróság