Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)
AZ 1926-OS VÁLASZTÁSOK
I. a) A Szent Imre-évvel kapcsolatos ünnepségeknek 3 a rendőrség tervei szerint a jelzett két napon kellett a legnagyobb méretekben kibontakozniuk. Az biztos volt már napokkal előbb, hogy hat bíboros és igen sok egyházi és világi előkelőség érkezik fővárosunkba, az elszakított országrészekből, a külföldről, s magából az országból felözönlő tömegek nagyságára nézve azonban mást, mint fantasztikusnak látszó számokat a kormány s a főváros illetékes szervei nem kaptak. Fel kellett tehát rendészeti szempontból egy eleddig esetleg ismeretlen méretű feladat lebonyolítására készülni. b) A szociáldemokrata munkásság az előzetes jelek szerint teljesen lojálisán és csendesen kívánt viselkedni az ünnepek alatt, nem volt azonban ilyen mértékben remélhető a szervezetek szélsőbal irányzatáról s a szervezeteken kívül álló turbulens elemekről. b c) Tetézte az illetékesek gondját az a makacsul bel- és külföldön újra és újra felbukkanó híresztelés, hogy az ünnepségeket bizonyos tényezők a trón c-kérdésnek rajtaütésszerű megoldására kívánják felhasználni. Ismeretes volt előttünk különösen Excellenciád felfogása és d nyilatkozata, amely szilárd megnyugvást keltett az irányban, hogy e rendkívül fontos ügy csak alkotmányos úton nyerhet megoldást. Egy pillanatig sem merült fel senki illetékesben aggodalom, hogy akár a legitimista tábor bölcs és higgadt vezetői, akár az egyházfejedelmek valamely kalandos kísérletet engednének vagy támogatnának, ám azoknak, akik felelősek az ország rendjéért, figyelembe kellett venniök a nem valószínű eshetőséget is, amelyet, ismétlem, az értesültségnek látszatával rendelkező források is e emlegettek. E négy pontból világosan kibontakozik a rendészeti feladat nagysága. Rendelkezésre állott 4000 rendőr és három csendőrszázad. A rendőrségből forgalmi, útvonalbiztosítási, kísérő, sorfal, díszőrség és egyéb, az ünnepségek rendezésével kapcsolatos célokra elvonatott 3500 fő, maradt tehát mindössze 500 rendőr és 460 csendőr. A maradék rendőrség és egy század csendőrség mint rendészeti tartalék szerepelt esetleges tömegtorlódások, nagyobb arányú balesetek rendészeti levezetésére, két csendőrszázad pedig el volt osztva a legfontosabb középületek megfigyelésére és biztosítására. Ez az erő nem mutatkozott elégségesnek egy esetleges pánik vagy kommunista megmozdulás ijedelmének és tömeghullámának sima eloszlatására/ Annyira nem, hogy már a rendező főbizottság is gondolt a katonaság igénybevételére. Ezért, és csak ezért, bár vonakodva, lépett a rendészeti főhatóság érintkezésbe a városparancsnoksággal azzal a kéréssel, hogy a Budapesten állomásozó katonaság a két ünnepnapon permanenciában legyen. Vizsgálatom e megállapítását megvilágítja ama másik szintén megállapított tény, hogy az augusztus elején a Belügyminisztériumban a maa Az ezután következő négy szót utólag írta Vass a fogalmazványba. b Ezután a fogalmazványban a következő, utólag áthúzott bekezdés olvasható: ,,c) A moszkvai kommunista propagandaközpont magyar osztálya tavasz óta fokozott tevékenységet fejtett ki, s kiadta az utasítást, hogy az utcát Budapesten vér árán is meg kell hódítani, vagy legalább valamely olyan feltűnő »hcststtet« kell végrehajtani, amely nagy izgalmak keltésére alkalmas." c A fogalmazványban a levélíró ez eredetileg írt „király" szót áthúzta és fölé írta a „trón" szót. d Vass utólag áthúzta az eredetileg ide írt következő szöveget: „szavánaksúlya meg is nyugtatott minden irányban." e Az eredetileg ideírt „terjesztettek]" szótöredéket Vass utólag áthúzta. 1 A következő mondatot külön jellel ideutalva utólag írta Vass a levélpapír egy másik részére.
