Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)

AZ 1926-OS VÁLASZTÁSOK

ahol szavazásra került a sor, a mi megyénkben a választások sorsát a két részre szakadt kisgazdatábor között az uradalmaknak most még nagyobb részt egységes állásfoglalása (a zsidóság nem mert még nyíltan szembeszállani, mert nem volt reménye országos gyó'zelemre) döntötte el; a kisgazdák elégedetlensége a gazdasági pangás miatt is mindig eró'sebb lesz, amellett sok helyütt a módosabb gazdák is ellenségei a nagy- és középbirtoknak. Ha a kormányzat a zsidó hatalomnak földre való alapítását nem tudja visszafejleszteni, a jövő választások végzetesek lehetnek, mert a gyári és bányamunkások zsidó vezetés alatt vannak, a kereskedelem zsidó kézben van, a kisiparosok nagy része máris függ a zsidó faipartól, bőripartól, textilipartól, vaskereskedőktől, pénzintézetektől, zsidó bérlőktől és földbirtokosoktól, az intelligenciának egy részére pedig szintén a radikalizmus számíthat, a többi társadalmi osztályoktól tehát döntő segítséget nem várhat a falu s föld hatalmáért megvívandó küzdelemben. B/l—1930—756. — Egykorú gépelt másolat, aláírás nélkül. A másolat üres hátlapjára ismeretlen személy piros és kék ceruzával — valószínűleg még a Honvédelmi Minisztériumban —• a következőket írta: „Min. eln. másodpéldány X.-hez. (nincs átjavítva)." Az utóbbi megjegyzés a másolat fogalmazásbeli, gépelési és másolási hibáira utal, amelyeket a későbbiekben tintával korrigáltak. 141 1930. június 3. KORÁNYI FRIGYES BÁRÓ LEVELE BETHLEN ISTVÁN GRÓFHOZ A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUMNAK A PÉNZINTÉZETI KÖZPONTTAL SZEMBEN FOLYTATOTT HITELPOLITIKÁJÁRÓL ÉS A PÉNZÜGYMINISZTERHEZ E TÁRGYBAN INTÉZETT LEVELÉRŐL Bizalmas! Igen tisztelt Barátom! Abban a különös paradoxális helyzetben, hogy egyrészről a kormány tagjaival s a pénzügyminiszter úrral is a legjobb személyes baráti viszonyban vagyok, másrészről azonban, mint a PK elnöke a PK-val szemben tanúsított magatartás miatt szinte állandóan panaszra van okom, lehetőleg tartózkodom a querulans szereptől. A PK anyagi teljesítőképességének visszaállítása azonban, a megítélésem szerint következő években kiéleződő válságra való tekintettel, a közhitelnek evidens érdeke. Újabban azonban a PK presztízse is csorbát szenved a Pénzügyminisztérium intézkedése következtében — márpedig ezt a presztízst inkább meg kellene erősíteni, hogy a bankokra s vidéki intézetekre azt a morális befolyást gyakorolhassam, amelyet te is szükségesnek méltóztatol tartani, s amelyet gyakorolnom a magasabb közhiteli szempontokból szükséges volna. Pénzintézeti szervezetünkben, amely azelőtt kifogástalan volt, most valóságos