Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)

AZ 1926-OS VÁLASZTÁSOK

I. A probléma aktualitása A székesfővárosi törvényjavaslat

1 elodázhatatlan beterjesztése, megszavazása és az új törvény alapján végrehajtandó községi választások miatt a kormánynak a székesfőváros jövőjét illetőleg sürgősen határozni kell. A törvényjavaslat tartalma és ezek után a választás sikere a kormány mostam elhatározásán dől el. Nézetem szerint a kormánynak a maga magatartásán változtatni kell az egész vonalon, és minden erőt a lehető legsürgősebben oda kell koncentrálni, hogy a fővárosban a polgári társadalmi rend uralma és a keresztyénség szupremáciája biztosíttassék. Ezeket az érdekeket a legnagyobb veszély fenyegeti. Be kell ismerni és objektíve meg kell állapítani, hogy azon esetben, ha sürgős intézkedések nem tétetnek, a legközelebbi községi választáson a polgári pártok háttérbe szorulnak, és legnagyobb párt gyanánt a Szociáldemokrata Párt jön be. II. A szomorú helyzet okai A keresztyén községi párt nem hódított, nem hódít és további terjeszkedése nem várható. Komoly liberális polgári párt nem alakult, tehát nem hódíthatott, ilyen nincs is. A községi polgári párt változó színekben és formákban mutatkozott, a főváros közönsége előtt nem hódított, mai formájában és összetételében jövője nincs. A demokrata párt a vezére halála folytán

2 frakciókra szakadt, széthullott formájában nem hódíthat, csak veszíthet. Mindezekkel teljes ellentétben a jelenleg is 51 bizottsági tagot számláló Szociáldemokrata Párt a mindenkori egysége és a mindenkori taktikai ügyessége folytán pozitíve sikereket mutat fel, és valóban van a választói előtt mivel dicsekednie. A községi polgári párt az időközi csatlakozások folytán látszólag erősödött meg csupán. A kormánynak tudnia kell, hogy a csatlakozások hajtóereje a legtöbb esetben az egyéni érdek volt, tisztelet a kivételeknek. A községi polgári párt jogtalanul és oktalanul sorolja a kötelékébe a kinevezett stb. bizottsági tagokat, mert ezek a titkos szavazások alkalmával a tapasztalat szerint majdnem mindig a keresztyén községi párttal szavaztak. A községi polgári párt a községi keresztyén pártból csak néhány bizottsági tagot hódított. A kormánynak tudnia kell, hogy ezek az urak írásban adott becsületszavukat szegték meg, amikor a községi polgári párthoz csatlakoztak. Ezen körülményen kívül általában azt is mérlegelni kell, vajon a keresztyén községi pártnak ilyen gyengítése és gyengülése a polgári társadalomnak érdeke volt-e vagy sem. A községi polgári párt a liberális frakciókból és pártokból is főleg csak olyan erősbítéseket kapott, amelyek a küszöbön álló községi választásnál inkább tehertételek, mint vonzó és szavazatokat hozó lobogók lehetnek. A községi polgári párt látszólagos megerősödését Kozma Jenő pártelnök ügyes szívességtételei hozták létre. Az ily csatlakozások értéke tehát csak személyek csatlako1 Az 1924. évi XXVI. tc. helyébe lépett az 1930. évi XVm. tc. (1930. évi Országos Törvénytár. Budapest 1930. 223—273. o.) 2 Demokrata Párt — 1897-ben alakult, mint budapesti községi párt, később országos pártként is jelentkezett. Vezetői Vázsonyi Vilmos, Bárczy István, Bródy Ernő voltak. A feljegyzés készítője Vázsonyi Vilmos 1926-ban bekövetkezett halálára utal. A fentebb említett pártokra nézve lásd a 84. sz. iratot.