Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)

Bevezetés

javára ismételten megzsarolták (90), a legkülönbözőbb módjait találták meg a személyes és csoportérdekek fokozottabb érvényesítésének. Windischgraetz Lajos hercegtől, számára rendkívül előnyös feltételek mellett, megvásárolta az állam az egyik erdőbirtokát. Rövidesen megindult a harc a frankügy következtében letartóztatottak amnesztiájáért, rehabilitációjáért. Az ezzel kapcsolatos levelek, feljegyzések tele vannak Bethlennek címzett fenyegetésekkel, hogy „kellemetlenkedni" fognak, hogy „elkeseredésből fakadó esetleges szerencsétlen lépések" következnek, hogy okmányokat hoznak nyilvánosságra, perújrafelvételt kérnek. Mindezek következtében meg is történt a rehabilitáció (68, 69, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 76, 77, 78, 79, 80). Ebben — Horthy mellett — jelentős szerepet játszott már Gömbös Gyula is. A frankhamisítási ügyet követő jobboldali térfoglalásnak, illetve a Bethlennel kötött újabb alkunak jelentős állomása volt Gömbös kinevezése hadügyi államtitkárrá, majd hadügyminiszterré. Gömbös egyik legfőbb bűneként szoktuk emlegetni, hogy a hadseregben végrehajtott átszervezéssel határozottabban fasiszta tendenciájú fejlődést készített elő. Ezt a tevékenységét már mint hadügyi államtitkár megkezdte: ebből a szempontból érdekes bádoki Soós Károly hadseregszervezéssel foglalkozó emlékirata, és különösen fontosak Gömbös ehhez fűzött megjegyzései (120). 1930—1931 fordulóján a válsághatásán túl mindennek szerepe volt abban, hogy már a kormányon belül is hangot kaphatott a Bethlen módszereivel szemben türelmetlen vélemény.

54 Ugyanakkor a jobboldal legitimista szárnya is határozottabban lépett fel. Bethlen kormányának nemegyszer magyarázkodnia kellett egy-egy intézkedése miatt (144 a—c). A szélsőjobboldal különböző csoportjai között az átmeneti együttműködés után egyébként kiújultak az ellentétek. Napirenden voltak az egymás elleni támadások, áskálódások (163 a, b). Ezeket az ellentéteket pozíciójának erősítése érdekében szította és kihasználta Bethlen. Inkább — nyilvánvalóan Horthy igényeinek megfelelően — a szélsőjobboldal szabad királyválasztó elemeinek engedett, ezeket vette be a kormányba, míg a legitimistákkal szemben igyekezett keményebb lenni. Mindenesetre az uralkodó osztályok belső feszültségei — magasabb szinten ugyan — a harmincas évek elején ugyanott tarthattak, mint a húszas évek elején. A kibontakozó gazdasági válság körülményei között minden további fejlemény lassan előkészítette belpolitikailag azt a helyzetet, amikor Bethlennek meg kellett válnia a kormányelnökségtől. Bethlen a szélsőjobboldallal szemben követett saját taktikájának a foglya maradt. IV. BETHLEN URALMI RENDSZERE A baloldali, demokratikus mozgalmak üldözésének egész rendszere és a visszaszorított szélsőjobboldal beépítése az államapparátusba elsősorban jellemzi a Bethlenkormányzatot, de mindkettő csak része egy olyan uralmi szisztémának, amely az ellenforradalommal hatalomra jut ott uralkodó osztályok pozícióit többszörösen biztosította úgy, hogy annak diktatórikus jellegét kifelé minél jobban álcázza. Választási győzelme után, 1922 szeptemberében Bethlen utasította a főispáni kart a kormánypárt szervezeteinek kiépítésére.

55 A pártszervezésnek ez az első jellemző