Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)

AZ 1926-OS VÁLASZTÁSOK

mert a Nemzeti Bank alapszabályai értelmében a kormánnyal a pénzügyminiszter útján érintkezik. Fölösleges talán külön kifejtenem, hogy állásfoglalásom kizárólag tárgyi és gazdasági meggondolásoknak az eredménye. Még egyszer elnézésedet kéri készséges híved Popovics Sándor Bj3—1928—1230. — Saját kezűleg, tintával írt tisztázat, a levélíró aláírásával. A kölcsönprobléma rendezésével, vagyis az országba rendszertelenül áramló külföldi tőke állami ellenőrzés alá vonásának s ezen keresztül a finánctőke ellenőrzésének a kérdésével már 1926 szeptemberében foglalkozott a minisztertanács. Ennek megfelelően dolgozott ki javaslatot 1928 nyarán a pénzügyminiszter, mely szerint a pénzügyminiszter és a Nemzeti Bank engedélyével lehetett volna csak külföldi kölcsönt felvenni. A bankok azonban általában tiltakoztak ez ellen, üzleti érdekeik csorbítását látták az ilyen intézkedésben — ehhez az állásponthoz csatlakozott a Nemzeti Bank elnöke is. Mindezek következtében az állami ellenőrzés és szabályozás helyett csak kormányfelhívás született, melyben felhívták a pénzintézeteket, hogy csak produktív befektetésekre vegyenek fel kölcsönt (Berend— Ránki: Magyarország gazdasága. 1919—1929. 184. o.) 1. sz. melléklet 1928. szeptember 11. POPOVICS SÁNDORNAK, A MAGYAR NEMZETI BANK ELNÖKÉNEK A HITELÉLETBE TERVEZETT ÁLLAMI BEAVATKOZÁST ELLENZŐ LEVELE WEKERLE SÁNDOR PÉNZÜGYMINISZTERHEZ Nagyméltóságú Miniszter Űr! Az a terv, amelyet a kormány a Nemzetek Szövetségének pénzügyi bizottságával együtt az ország pénzügyi és gazdasági talpra állítása végett megállapított, a kapitalisztikus — individualisztikus — gazdasági rendszer elvén és a gazdasági szabadság elvén épül fel. Hogy a kapitalisztikus — individualisztikus — gazdasági rendszer az egyedüli, amellyel a háború, a forradalmak és az infláció által annyira megviselt gazdaságot fokozatosan megint talpra állítani lehet, bizonyítani talán felesleges. Elég rámutatni arra, hogy minden, a kollektív gazdasági rendszerbe tartozó szocializálási, kommunizálási kísérlet szerencsétlenül végződött, és ott, ahol kísérleteztek vele, nemhogy az elszegényedett világnak új értékeket termelt volna, hanem ellenkezőleg, a meglevőket is fogyasztotta és az elszegényedést még fokozta. A másik fundamentális jelentőségű elve a szanálási programnak a forgalmi szabadság helyreállítása. Alkalmaztatott ez annak idején elsősorban a devizaforgalom akkor még fennállott állami szabályozásának, úgyszintén az értékpapír- és áruforgalomra nehezedő kiviteli és behozatali tilalmaknak a megszüntetésére. Alapjában véve ez az elv is az elsőnek egy természetes folyománya, mert a kapitalisztikus-individualisztikus rendszer a gazdasági szabadság nélkül a maga teljében nem érvényesülhet. Talán felesleges mondani, hogy azt a szabadságot értem, amelyet a szó nemesebb értelmében vett jogállam egyrészről enged, másrészről biztosít.